Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Tóth András, A pesti egyetemi könyvtár a modem fejlődés útján

költségkihatásokkal. Részletesen tárgyalták a címleírás időnormáját, s figyelembe véve a különböző tényezőket, hatórás munkanapra a napi teljesítményt 50 címleírásban állapították meg. Számításuk szerint a teljes leltár elkészítése kb. 8000 Ft-ba került volna. A bizottság az összeg tekintélyes volta ellenére — szakmai és könyvtári szempontok messzemenő érvényesítésével — javasolta a leltár elkészítését, elsősorban azért, mivel a könyvtár egyetlen használható címtára, a 23 kötetes betűrendes katalógus már elavult. Az egyetemi tanács áthidaló javaslatot tett, és javasolta a leltározás elhalasztását a könyvtárigazgató és a két könyvtárőr kinevezéséig, amikor is a könyvtár alkalmazottai hivatali munkaidőben el tudják végezni a leltárkatalógus elkészítését. A helytartótanács rosszallóan vette tudomásul a könyvtár katalógus-hálózatának elmaradott voltát s úgy intézkedett,

17 hogy a megbízott igazgató eskütétele után a meglevő katalógusok segítségével egy-egy szekrényben hajtsanak végre állományrevíziót, majd lássanak hozzá elsősorban a kéziratos, azután a könyvanyag helyrajzi alapon való katalogizálásához. Végeredményben tehát Toldynak ez az első, a könyvtár fejlődésének szempontját szem előtt tartó javaslata nem valósult meg : az átadás csupán szimbolikus volt s még így is csupán hónapokkal később történt meg. Közben ugyanis — még az eskütétel előtt — Toldyt a helytartótanács felsőbb utasításra 1843. június 2-án Pozsonyba rendelte, hogy ott a hírlapok országgyűlési tudósításaival kapcsolatos cenzori feladatot ellássa. E megbízatása ideiglenes jellegű volt. A kancellária és a helytartótanács nem tudtak megegyezni a végleges országgyűlési cenzor személyében,

18 ezért Mednyánszky Alajosnak, a központi cenzori kollégium elnökének javaslatára a kérdés eldőltéig Toldyt, mint e feladatra »peculiare individuum«-ot jelölték ki. Megbízásával kapcsolatban — mely általános feltűnést keltett — pár szót kell szólnunk könyvtárigazgatói tevékenységét is meghatározó osztályhelyzetéről, szellemi fejlődéséről, addigi irodalmi és tudománypolitikai tevékenységéről, mivel csupán így találjuk meg cenzori megbízatásának magyarázatát. A feladat meglehetősen nehéz : a magyar irodalomtörténetírás alakjának hiteles rajzát nem nyújtotta, szereplésének megfelelő értékelését nem végezte el. Modern, tudományos szempontból kielégítő, sokrétű működése egészére kiterjedő, kéziratos hagyatékát teljes mértékben felhasználó életrajza még nem jelent meg.

19 Jelen tanulmány nem vállalhatja teljes értékelését, nem különösképpen irodalomtörténeti szerepének felmérését. Mivel azonban nagykönyvtáraink a magyar tudománypolitikának mindig szerves részét alkották — s ezt a felfogást Toldy is tudatosan vallotta — foglalkoznunk kell politikai nézeteinek kérdésével. Toldy Ferenc érett férfikorban, 38 éves korában került a pesti egyetemi könyvtár élére. Mögötte ekkor már sikerekben és küzdelmekben 246