Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság
sítésének megkönnyítése, hogy ezzel is gátolják egy nyomott nyersanyag árakra támaszkodó magyarországi ipari feldolgozás meggyökerezését. Más részről pedig a megnövekedett számú osztrák városi lakosság és ipari munkásság olcsóbb élelmiszerellátása egyenesen megkövetelte a magyar földművelés termékeinek Ausztriába való akadálytalan szállítását. Krauss osztrák pénzügyminiszternek a császárhoz a közös vámterület érdekében tett felterjesztése a magyar szarvasmarha Ausztriába való bevitelének szabaddá tételét jelölte meg a vámközösség létesítése egyik legfontosabb indító okaként. 170 A Magyar Kereskedelmi Társaság megszűnésének rosszallása tehát alapjában megfelelt a gyarmatpolitika új irányának. * A társaság összeomlásának a Szabó-ügy csupán elindítója volt, alapjában azonban elkerülhetetlen következménye annak a súlyos ellentmondásnak, amely a vállalati cél nagyvonalúsága, hatalmas méretei, az egész nemzet felemelésére irányuló törekvés és a pénzügyi megalapozottság szűk méretei, a finanszírozás kénytelen-kelletlen választott hibás módszerei között keletkezett. A szinte nagyszabású kormánytervvel felérő program az induláskor remélt két milliós alaptőke előteremtése esetén is gyenge eszköznek bizonyult volna a cél megvalósítására. Amikor azonban kitűnt, hogy a feudalizmus és a gyarmatrendszer harapófogójába szorított gazdasági szervezetből erre a célra csak a félmillió forintot alig meghaladó vállalati tőkét lehet csupán összehozni és ez is csak öt év múlva, az utolsó részlet befizetésével állott volna teljes egészében rendelkezésre, elmulasztották a vállalati célt a tényleg meglevő anyagi eszközökkel arányba hozni. Széles területen annyi mindennel foglalkozni, közben kötelezettséget vállalni a textiliparban, malomalapításban, hajózásban, egy gyapjúosztályozó intézet létesítésére gondolni, amikor csak ez utóbbi intézmény hétszer annyi tőkét igényelt volna, mint amennyi a társaság pénzereje volt : olyan szétforgácsolása ez a tőkeerőnek, hogy egy-egy üzletágra nem juthatott komoly tőke. A társaság ugyan a további részvényelhelyezés kilátástalanságából, a szükségből erényt formálva — az 1845. évi közgyűlés előtt azzal dicsekedett, hogy hitelénél fogva olcsóbb pénzerővel rendelkezik, mint amenynyit az újabb részvények elhelyezése útján szerezhető alaptőkeszaporodás nyújthatna, ezt az állítást azonban a tények nem igazolták. Ha a társaság valóban élvezte volna ezeket a szinte korlátlannak mondott hiteleket, akkor egész sor külföldi céget érintett volna a társaság 1846. évi második félévi válsága. Azonban semmi nyoma nincs a hitelezők nyugtalanságának és a rendezési műveletekről szóló jelentések sem említik, hogy ilyen tartozások fennállottak volna. Más kötelezettségek teljesítéséről nem volt szó, mint a károsult vevők kielégítéséről. Idegen tőkével a társaság nem igen dolgozhatott, legfeljebb áruváltó tartozásai voltak. 233
