Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

vonatkozásokat kihagyta, azt írta róla : »A vallomások megrázóak és tanulságosak, mert Szabó önmaga iránt szigorú, de mások iránt elnéző . . . A kiengesztelődést a részvét rokon érzelmével kívánja«. 153 A közgyűlés után a társaság elleni támadások elhallgattak, még Széchenyi is félretette egy Kossuth ellen példátlan élességgel megírt cikkét, amelyben minden felelősséget Kossuthra hárított. 154 Sőt konzer­vatív oldalról megértő állásfoglalás is történt. Ebből a szempontból érdekes a Jelenkor egyik cikke. 155 »A fő baj azon elhirtelenkedett vég­zés, mely a volt igazgatót teljes hatalommal ruházta fel. Hogy ennek megszűnése már jó eredmény lesz, arról nem lehetünk biztosak . . . Azonban ez még nem jelenti, hogy a társaságnak ne lenne jövője. Akik ezt állítják, nem ismerik a külföldi kereskedő társaságok történetét. A Keletindiai Társaság ügyeit sem kezelték becsületesen. A magyar publicisták képesek lettek volna ezt a társaságot feloszlatni, de nem így a praktikus angolok . . . Helyesen cselekedett a • Magyar Kereskedelmi Társaság, hogy az első csapás miatt magát nem ölte meg.« Az új igazgatás működésének alig van nyoma az iratokban és a korabeli sajtóban. Az 1848. évről szóló mérlegnek egyetlen ismert adata azonban eléggé jellemző. Az 1847-es év költségeit, 11 000 Ft tiszti fize­tést itt számolták el, viszont semmi egyéb veszteségi tétel vagy nyere­ségi egyenleg nem került kimutatásba. 156 így tehát megengedhető az a feltevés, hogy a szabadságharc előtti évben a társaság csupán önmagát adminisztrálta, mégpedig 35 százalékkal drágábban, mint az első üzleti évben. Ezt az óvatosságot az európai árupiac helyzete egyébként telje­sen megokolttá tette. Az 1847-es év a kapitalisztikus gazdálkodás vissza­térő válságainak időszakai közé tartozik. Ha a társaság ekkor is Szabó Pál merész módján dolgozik, olyan veszteségeket szenvedett volna, hogy az év végén feltétlenül bekövetkezett volna a csőd. Az új vezető­ség megalakulása után egy hónappal már Londonban hirtelen zuhantak az árak, az Angol Bank 3,5%-ról 5%-ra emelte a kamatlábat. 157 Az ezáltal előidézett hiteldrágulás pörölycsapás volt a tíz éves konjunktúra alatt felszökött árszínvonalra. A galaci osztrák konzul jelentése szerint az al-dunai kikötőkben a gabonaárak egyszerre 40—50%-kal estek és a rakomány értéke nem fedezte a fuvardíjat. A génuai és velencei csődök még rosszabb jelenségeket jósoltak. Csak a galaci kereskedők veszteségét két millió aranyra becsülték. 158 Ebben az évben a magyar termények Ausztria felé való kivitele az előző két évi 16 milliós átlagról 10,6 millióra, tehát egyharmaddal esett vissza, a távolabbi külföldre exportált magyar áruk utáni kiviteli vám pedig több mint 90 százalék­kal esett vissza. 159 Ha ez a válság nem döntötte meg végleg a társaságot, úgy ebből a tényből kétségtelen, hogy nem lehettek számottevő kötései. Súlyosan terhelte az 1847. évi eredményszámlát az a hitelezési csalás, amit a társaság kárára követett el két adósa, akik a kolozsvári olaj gyár­nak őket illető háromnegyed részét színlelt engedmény útján a társaság kijátszása céljából két bécsi cégre ruházták át. Ily módon a társaság 40 000 Ft-ot meghaladó összeggel károsult. 160 230

Next

/
Thumbnails
Contents