Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

veszélyt viselni? Giffordnál is így van... Miért nem eszközöljük ezt mi magunk? . . . Nehéz lenne nekünk egy nemzeti társaságot alapítani? Éppen nem. Képezzünk egy társaságot részvényekre, állítsunk fel ügy-vivőségeket Fiúméban, Londonban . . . Jöjjenek idegenek, de dolgozzanak a maguk számára és akkor veszély nélkül csak jót várhatunk. Hazánk anyagi létének előmozdítására három fő szükségünk van: a Dunától vasút Fiúméig, egy kereskedelmi nemzeti társaság alapítása. Fiume bejáratának szabályozása.« A levél írója ifj. Szabó Pál volt, trieszti nagykereskedő. Kossuth azonnal lelkesen üdvözölte a javaslatot a cikkhez írott jegyzetében : »Hogy el ne hangozzék üresen, egy felszólítást bátorkodók értekező úrhoz intézni. A Magyar Kereskedelmi Társaság felállítása iránti gondolat szent. Miért adjuk azon pénzkülönbséget, amely a termesztő által kapott és a vevő által fizetett ár közt van, külföldi bizományosnak nyereségül? Mi itt a nyilvánosság előtt szólítjuk fel Szabó Pál urat : dolgozzék ki tervet egy ily társaság megalakítására. Tudományos és gyakorlati jártassága a kereskedelem magasabb régióiban képessé teszik őt a tervezetre.« Végül utalt Szabó jelentős vagyonára, amely sikert ígér a kivitelnek. Kossuth lapjának 1843. január 15-i és 19-i számaiban Szabó újabb cikkekben részletezte elgondolását. Fantáziája behálózza az egész világot : »Gyarm atárú szükségleteinket azokból az országokból kell vásárolni, amelyek a mi terményeinket vagy iparcikkeinket megvásárolják és ezt a kereskedést idegen népek közbejötte nélkül kell űzni«. Ennek a kereskedői társaságnak ügyvivőit akarja szétküldeni a Dunán le a Kelet minden nagyobb városába, sőt Braziliába is. Szabó kezdeményezését az látszott reálissá tenni a közvélemény szemében, hogy olyan magyar kereskedő vetette fel a gondolatot, aki Hamburgban és Triesztben tanulmányozta a nemzetközi kereskedelem fortélyait és a nagy osztrák kikötőváros egyik vezető cégének (Szabó és de Angeli) már nyolc éve társa volt. Kossuth most már lapjának 1843. január 22-i számában cselekvési programjába illeszti be Szabó tervét. »Magyar Kereskedelmi Társaság«, ez a vezércikk címe és egyben a vállalkozás cége is. »A Magyar Kereskedelmi Társaság olyan, hogy a részvényesektől nem áldozatot kér, hanem csupán számítást. Kezeskedik róla a tervezőnek a gazdasági tudomány és gyakorlat ágaiban való jártassága és az a cselekvési példa, miszerint Szabó a Társaság felállításához 50 000 Ft-tal hozzájárulni ajánlkozik . . . Minden magyarról feltehető, hogy olyan úton szeressen pénzéből jövedelmet húzni, mellyel saját haszna által a hon felvirágzását is előmozdítja . . . Anyagi jólétünk alapja a mezei gazdaság — és támadt legelőbb a Gazdasági Egyesület ; műipar nélkül a mezei gazdaság csak egy félkarú óriáshoz hasonlít ; és támadt az Iparegyesület ; kereskedés nélkül sem földmívelés, sem műipar nem virágozhatik és indítványba hozatik a Magyar Kereskedelmi Társaság. Az elsőbb két egyesület jótékony munkásságát csak a harmadiknak hozzájárulta val fejtheti ki.« 14* 211