Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság
A Magyar Kereskedelmi Társaság megalakításának gondolata szinte homlokterében áll Kossuthnál, aki 1843 tavaszán még három vezércikket ír e vállalkozás nagy fontosságáról. 55 »Nem eleget vesztünk-e évenként kereskedésünkben, hogy már többet veszteni kedvünk ne legyen? Nem érezzük-e minden mérő gabonánál, hogy fáradalmunk jutalmát meg nem fizetik? Nem szégyenei]ük-e, hogy alig tudnánk a magyarhoni kereskedő világban két-három nevet nevezni, kik többek volnának mint kalmárok, vagy legföllebb a bécsi, trieszti kereskedőknek aprólékos függeteg tőzsérei? Nem pirulunk-e, ha meggondoljuk, hogy a londoni, párisi, vagy csak a lipcsei kereskedelmi jegyzetekben sohasem látjuk, hogy a Pestre szóló váltóknak milyen keletjük van? . . . Ha pedig a törvényhozás a kereskedés dolgában jót és üdvöset nem teend, vagy nem tehetend, akkor ismét kétszeresen szükség, hogy egy nemzeti kereskedelmi társaság létezzék«. Ezek a cikkek mély hatást tettek a közvéleményre. Az időpont erre különösen alkalmas volt. A nemzet az 1843-as országgyűlés összehívása előtt állott, amelytől a gyarmati korlátok lazítását várta. A kereskedelmi kezdeményezés egyben politikai programot is jelentett, úgyhogy »az eszme pártolására tekintélyes szózatok emelkedtek, sőt néhányan a vállalkozáshoz való hozzájárulásukat előlegesen kötelezték is«. 56 Amikor azonban az országgyűlés megnyitása után, 1843. május 18-án kiderült, hogy a kormány által az országgyűlés elé terjeszteni kívánt javaslatok nem tartalmaznak semmi olyan kezdeményezést, amitől a gyarmati rendszer enyhülését lehetne várni, a kereskedelmi társaság megalakítása politikai üggyé lett. Blackwell, aki már akkor felhagyott magyarországi üzleti tervezgetésével és a bécsi angol nagykövet megfigyelőjeként Pozsonyban, az országgyűlés színhelyén tartózkodott, június 27-i jelentésében 57 tudatja, hogy találkozott Kossuthtal, aki mint hírlik, azért jött az országgyűlésre, hogy egy nagy kereskedelmi vállalkozáshoz »pénzt szerezzen«. Áz alsótábla július 3-án a kormány által kívánt ügyrend ellenére tárgyalt a Kereskedelmi Társaság ügyéről és albizottságot küldtek ki alapszabályainak megvizsgálására. Ennek megtörténte után megállapodtak, hogy július 9-én a Karok és Rendek országos termében nyilvános ülés tartassék. Több főrend, valamint 34 megyei követ, az alsó tábla egyharmad része jelent meg a gyűlésen. Ott volt többek között Széchenyi István, Vay Ábrahám máramarosi főispán, Nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzó, Teleki László, Eötvös József, Szentkirályi Móricz, Klauzál Gábor, Perczel Móricz, Szemere Bertalan. A kereskedelmi világot öt pozsonyi nagykereskedő képviselte. Kossuth volt a »tollvivő« és ott volt Szabó Pál is. 58 Megjelent Blackwell is, aki az ülésről azt jelentette az angol nagykövetnek, hogy Széchenyi csak kis ideig volt ott, »valószínűleg azért, hogy Kossuthnak „bête noire"jának köréből minél gyorsabban távozzék«. 59 Vay Ábrahámot kérték fel az elnöki tisztre, míg a Társaság forma szerint meg nem alakul. A gyűlés résztvevőinek listája azt mutatja, hogy konzervatívok és szabadelvűek egyaránt jelen voltak. Csak Zsedényi Ede kifogásolta a társaság 212