Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

nes években a helyzet odáig fajult, hogy pl. a magyar bort Ausztria felé 2 Ft-os vám terhelte, míg az osztrák bort Magyarországba 2 krajcá­ros vámmal lehetett behozni. Az egyébként versenyképes magyar ipar­cikkek (vas, üveg, selyem) átlagban 13-szor annyi vámot fizettek Ausztria sorompóinál, mint az osztrákok az ellenkező irányban. 2 A gyarmat­politikával súlyosbított feudális termelési rendszer eredménye, hogy 1845-ben Magyarország külkereskedelmének fejkvótája mindössze egy­tized része volt az alsó-ausztriainak és csupán egy halvány árnyalattal haladta meg a legszegényebb osztrák tartomány, Galícia külforgalmi jelzőszámát. A vámpolitikai sérelmek, amikkel az 1825/27. évi ország­gyűlés egyáltalában nem, az 1832—36-i alig foglalkozott, a negyvenes években már központi helyet foglaltak el az alsótábla vitáiban. A ren­dek 1840. május 1-i felirata csak abban a reményben ajánlja meg az adót, ha »a többször kért, többször ígért és halasztást már nem szen­vedő megszüntetését mindazon súlyos akadályoknak Felséged tettleg teljesíteni, a harmincadi vonalak és vámok kártékony zárait megnyit­tatni .... méltóztatik«. 3 Még a nem éppen elfogulatlan későbbi osztrák gazdaságtörténészek is elismerik a magyar követelések jogosságát. »Magyarországnak minden oka megvolt a panaszra«. 4 »Nem kétséges a vámrendszer kárhozatos volta Magyarország közgazdaságára.« 5 A gyarmatpolitikai kizsákmányolás következménye volt, hogy nem alakulhatott ki egy tőkeerős kereskedelmi réteg, amely rést üthetett volna az elszigetelő vámrendszeren. A XVIII. századnak kellett volna pótolni a török hódoltság idején megsemmisült »középkori hagyatékot, a kereskedelmi és uzsoratőkét«. 6 Csakhogy a bécsi gazdaságpolitika elsősorban éppen a kialakulóban levő kereskedelmi tőkefelhalmozódást akadályozta meg, hogy ezzel elejét vegye az ipari tőke előfutárjai kelet­kezésének. Ennek a céltudatos tőkeszétporlasztásnak legfőbb ered­ménye, hogy a XVIII. századi magyarországi kereskedelem legjelentő­sebb tényezőinek, a görögöknek üzleti tőkéit részben megsemmisítette, részben elvezette a kereskedelemből a ház- és földbirtok felé, úgyhogy a század végén már összezsugorodott az a kereskedő elem, amely hivatva lett volna jelentős szerepet vinni a későbbi kapitalista irányú fejlődés­ben. 7 Csak a napóleoni háborúk idején kezdődik a kereskedelmi tőke izmosodása, egyrészt a kontinentális zárlat következtében, amely a keleti füszerkereskedelmet a Magyarországon át vezető útra terelte, másrészt a magyar terménykivitel háborús konjunktúrája eredményeképpen. Révai József azonban helyesen nevezi a kereskedelmi tőke izmosodását viszonylagosnak. 8 Kgyes nagyobb kereskedői vagyonok eredete ebbe az időbe nyúlik vissza. A háborús konjunktúra tette lehetővé, hogy Kap­pel Frigyes, a reformkor legjelentékenyebb pesti kereskedője, a bécsi Natorp ház itteni telepének átvételével vesse meg vagyona alapjait. 9 Dohány-spekulációból keletkezett az első magyar gépi üzemű textil­gyár. 10 A hadinyereségek alapozták meg a későbbi Ullmann és Wodianer cégek vagyonát. Ám még nagyobb azoknak a háborús nyerészkedőknek 200

Next

/
Thumbnails
Contents