Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

GYÖMREI SÁNDOR Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság: A Magyar Kereskedelmi Társaság 7. A gyarmatpolitika kiéleződése a reformkorban A magyar reformkor a feudalizmus kimélyülő válságának végső szakasza. Az az ellentét, amely a termelés fejlődésének előfeltételei és a megmerevedett feudális termelési viszonyok között mindinkább nyilvánvalóvá vált, a robbanási pont felé közeledett. Lehetetlenné vált a földbirtokos osztály növekvő pénzszükségletét kielégíteni a jobbágymunka fenntartása mellett. A jobbágyság terheinek további fokozása viszont, az egyetlen kiút a nemesi földbirtok számára, már nem volt többé járható. Eddig a pontig a magyarországi feudalizmus válságának jellegzetességei megegyeznek a rendszer bomlási folyamatának általános európai jegyeivel. Ami viszont a feudalizmus válságának itteni jelenségeit a külföldinél gyötrelmesebbé tette, abban állott, hogy a jobbágymunka hozamának értékesítésében a magyar földbirtokos osztály az osztrák gyarmatpolitika akadályaiba ütközött, nemcsak a vámkülföld felé, hanem Ausztriában is. A magyar termelőknek súlyos veszteséget okozott, hogy mialatt a harmincas évek elejétől egészen 1847-ig a világpiaci konjunktúra felfelé ívelt, a gyarmatpolitika korlátai a magyar termény árát mélyen az európai színvonal alá nyomták. A negyvenes évek első felében a pesti búzaár átlaga egyharmad része a londoninak.

1 A gyarmati kizsákmányolás fokozódott a feudalizmus válságának kiéleződésével. A gyarmatrendszeren az a bécsi politika értendő, amely a tengerentúli kolóniák szerzéséből kiszorult Ausztria sz ámár a Magy arorsz ágon keresett kárpótlást. A század húszas éveiben átmenetileg enyhébb volt ugyan a gyarmatrendszer nyomása. Politikai meggondolásokból az 1825. évi országgyűlés összehívása előtt a kormány csökkentette a gyapjú és a dohány kiviteli vámját és megszüntetett több kiviteli tüalmat. 1829-ben azonban újból felülkerekedett a szigorúbb gyarmatpolitikai irány : az osztrák fogyasztási adók bevezetése megdöntötte azt a régebbi vámpolitikai elvet, amely szerint a fajtán túlra vitt magyar áru a külföldi termény vámterhének felét fizeti. A magyar áru megterhelése Ausztriában már alig volt kisebb, mint a külföldié. Mialatt osztrák eredetű behozatalunk 3. harmincas években pontosan megkétszereződött, a magyar kivitel Ausztria felé csak 15%-kal nőtt. Az országgyűlések hiába követelték a viszonosságot a két ország azonos vámtételei tekintetében. A negyve199