Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

szavak egyáltalában el sem hangozhattak. író, színész és közönség között a XVIII. században ott állt a cenzúra. A Habsburgok monarchiája gondosan kidolgozott rendszer szerint ellenőrizte a szellemi termékeket. Kötelező könyvfelülvizsgálatot rendszeresített Bécsben, Pozsonyban és Budán ; irányadó a bécsi állásfoglalás volt. A színműíró és színházi publikum között meg éppen kettős a cenzúra, mert a legtöbb kinyomtatásra engedélyezett színművet, színpadra hozatala előtt, másodszor is be kellett mutatni a Departamentum revisionis librorum-nak.

74 Az első magyar színtársulat életében a cenzúra alapelvei nem voltak változatlanok. II. József kicsinyes puritanizmusa, amely azonban felvilágosodást, természetjogot, polgári feltörekvést megtűrt, hovatovább lomtárba került. »A Habsburgok mások voltak 1789 után, mint 1789 előtt« : ez az állítás sehol sem bizonyítható jobban, mint a cenzúránál. Míg L,ipót (és Ferenc uralkodásának első) idejében csak a társadalmi erkölcs válik kissé szabadosabbá, 1793-tól fogva mindent átitat a borzadás a forradalmi eszméktől : minden mehet, aminek politikai vonatkozása nincs ; már nem lényeges, hogy a színmű nemesítse az erkölcsöket, senkinek sem szúrnak szemet azok az üres, csupán a rendezés ötletessége, a pazar jelmezek és színváltozások révén sikert hozó, népiest, barokkot összezsúfoló tündéries színművek és paródiák, amelyek Busch német színigazgató és vele párhuzamosan Kelemenek műsorát ellepik, mert ezek legalább elszórakoztatják a nézőt anéíkül, hogy társadalmi igazságtalanságokra hívnák fel a figyelmét, s a színésznek is bajosan adnak alkalmat valami forradalmi ízű rögtönzésre.

75 Amíg a Petermännchen Buschnál és a Pikkó herceg Kelemenéknél megtöltik a színházat, addig a cenzúra tisztviselői nyugodtan alhatnak. (11. kép.) Régi követelmény volt, hogy a színmű ne szóljon tiszteletlenül a vallásról, de most már arra is nagyon kellett vigyázni, hogy természetjogi elvekelne hangozzanak a színpadról, mert a színház révén tud legjobban utat törni magának a divatos gondolkozásforma. A szabadság, az egyenlőség, a felvilágosodás mind olyan szavak, amelyeknek semmi keresnivalójuk nincs a színpadon. A színmű árthat az erkölcsöknek, az államnak ; a francia forradalom óta irányelv ugyan, hogy a vele kapcsolatos eseményekről hallgatnak a színpadon, de még ezen a vonalon is van változás : a téma kiküszöbölése oly fokig haladt előre, hogy a reakciós Kotzebue vaskos bohózatát, Az asszonyi jakobitaklubb-ot is levették a műsorról.

76 Már 1793 januárjában panaszkodik Kazinczy egy baráti levélben, hogy »a' libertás proelit ugyan megherélék a' Diaetalis Deputatioban lévő tzopfos és tzopfatlan papok. Őket a' frantzia veszedelem elkeserítette alles zu wagen, 's készebbek mindent, mint a' legkissebb csekélységet is elveszteni«.

77 A rohamosan fokozódó forradalmi fejlődés Franciaországban, s a jakobinus mozgalmak Ausztriában és Magyarországon, a sajtószabadság egyre nagyobb megszorítására vezettek. 1795 januárjában utasítják Rietaller Mátyás cenzort, hogy tíz esztendőre visszamenőleg betűrendes névsort állítson össze az átnézett könyvekről. Az elképedt 176