Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

szavak egyáltalában el sem hangozhattak. író, színész és közönség között a XVIII. században ott állt a cenzúra. A Habsburgok monarchiája gondosan kidolgozott rendszer szerint ellenőrizte a szellemi termékeket. Kötelező könyvfelülvizsgálatot rendszeresített Bécsben, Pozsonyban és Budán ; irányadó a bécsi állásfoglalás volt. A színműíró és színházi publikum között meg éppen kettős a cenzúra, mert a legtöbb kinyom­tatásra engedélyezett színművet, színpadra hozatala előtt, másodszor is be kellett mutatni a Departamentum revisionis librorum-nak. 74 Az első magyar színtársulat életében a cenzúra alapelvei nem voltak változatlanok. II. József kicsinyes puritanizmusa, amely azonban felvilágosodást, természetjogot, polgári feltörekvést megtűrt, hova­tovább lomtárba került. »A Habsburgok mások voltak 1789 után, mint 1789 előtt« : ez az állítás sehol sem bizonyítható jobban, mint a cenzúrá­nál. Míg L,ipót (és Ferenc uralkodásának első) idejében csak a társadalmi erkölcs válik kissé szabadosabbá, 1793-tól fogva mindent átitat a borzadás a forradalmi eszméktől : minden mehet, aminek politikai vonatkozása nincs ; már nem lényeges, hogy a színmű nemesítse az erkölcsöket, senkinek sem szúrnak szemet azok az üres, csupán a rendezés ötletessége, a pazar jelmezek és színváltozások révén sikert hozó, népiest, barokkot összezsúfoló tündéries színművek és paródiák, amelyek Busch német szín­igazgató és vele párhuzamosan Kelemenek műsorát ellepik, mert ezek legalább elszórakoztatják a nézőt anéíkül, hogy társadalmi igazságtalan­ságokra hívnák fel a figyelmét, s a színésznek is bajosan adnak alkalmat valami forradalmi ízű rögtönzésre. 75 Amíg a Petermännchen Buschnál és a Pikkó herceg Kelemenéknél megtöltik a színházat, addig a cenzúra tisztviselői nyugodtan alhatnak. (11. kép.) Régi követelmény volt, hogy a színmű ne szóljon tiszteletlenül a vallásról, de most már arra is nagyon kellett vigyázni, hogy természetjogi elvekelne hangozzanak a színpadról, mert a színház révén tud legjobban utat törni magának a divatos gondolkozásforma. A szabadság, az egyenlőség, a felvilágosodás mind olyan szavak, amelyeknek semmi keresnivalójuk nincs a színpadon. A színmű árthat az erkölcsöknek, az államnak ; a francia forradalom óta irányelv ugyan, hogy a vele kapcsola­tos eseményekről hallgatnak a színpadon, de még ezen a vonalon is van változás : a téma kiküszöbölése oly fokig haladt előre, hogy a reak­ciós Kotzebue vaskos bohózatát, Az asszonyi jakobitaklubb-ot is levették a műsorról. 76 Már 1793 januárjában panaszkodik Kazinczy egy baráti levélben, hogy »a' libertás proelit ugyan megherélék a' Diaetalis Deputatioban lévő tzopfos és tzopfatlan papok. Őket a' frantzia veszedelem elkeserí­tette alles zu wagen, 's készebbek mindent, mint a' legkissebb csekélységet is elveszteni«. 77 A rohamosan fokozódó forradalmi fejlődés Franciaország­ban, s a jakobinus mozgalmak Ausztriában és Magyarországon, a sajtó­szabadság egyre nagyobb megszorítására vezettek. 1795 januárjában utasítják Rietaller Mátyás cenzort, hogy tíz esztendőre visszamenőleg betűrendes névsort állítson össze az átnézett könyvekről. Az elképedt 176

Next

/
Thumbnails
Contents