Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

Mindenki a saját érdekeit keresi, nincs tekintettel a közösség szempontjaira. A másik változat, a magánvállalkozó — nyilván Protesevitzre céloz Horst — aki anyagi érdekeiért dolgozik, szintén alkalmatlan arra, hogy a nemzet reményeit beteljesítse. Az elsőt a széthúzás fogja megrontani, a másodikat a vállalkozóval való állandó civódás. Éppen ezért — mondja a második pontban, — csak egy lehetőség van : hazafias, önzetlen alapon, a rendek támogatásával dolgozni ; erre olyan férfiú kell, aki általános tiszteletnek örvend, szervezetet tud adni a társaságnak és irányt szab a fejlődésnek. Erre Ráday igen alkalmas lenne. így a német szakember rátér a szakmai útmutatásra. Hangsúlyozza, bogy nem kell nagy összeget fektetni a vállalkozásba, hiszen Németországban is nem egy sikeres igazgató dolgozik kis tőkével. A színháznak már vannak díszletei, ruhatára és néhány kézirata. Ezeket leltár mellett át kell venni, s ez lehet az alaptőke. Vannak azonban adósságok is, tartalék pedig nincs. Előbbieket az igazgató nem vállalhatja, még a gázsihátralékokat sem, ezeket majd apránként kell a jövedelemből törleszteni. Új beszerzésre csak akkor kerüljön sor, ha a pénztár már tisztázva van az adósságoktól. A fennálló adósságok törlesztéséért bizonyos időpontig kezességet kell vállalni, ha szükséges, hitelezni is lehet, de a törlesztést állandóan le kell vonni a bevételből. A folyó kiadásokat és a béreket hetenként pontosan kell fizetni. A bevételből egy kicsit mindig félre is kell tenni, előre nem látható kiadásokra, mivel azonban, különösen eleinte, semmi vagy egészen csekély netto jövedelem lesz, a tartalékolásról nem kell beszélni. Eddig csak a vállalkozás anyagi szempontjairól szólt Horst, a tizennegyedik pontban tér rá az elviekre. Mivel ez a színház nem magánügy, rendszeresen meg kell hallgatni külső véleményeket is. Valószínűleg arra az irodalommal foglalkozó baráti körre gondolt itt a memorandum készítője, amit a péceli kastélyban mindig fel lehetett találni. El kell azonban készülni arra, hogy a sok fáradság és türelem jutalma csupán a nemzet tisztelete és hálája lesz. — A számadásokat időről időre be kell mutatni a színházügyek élén álló hatóságoknak. Megjegyzendő, hogy ha a társulat képes is lesz magát fenntartani, vigyázni kell arra, hogy sem az előadó-, sem a technikai személyzet ne legyen túlméretezett, s minél gazdaságosabban osszák be. Olyan műveket kell előadni, amelyek kevés szereplőt, táncot, díszletet kívánnak. Állandó játéknapokat kell kiválasztani — még a német társulat sem játszott minden nap! — sa műsort egy hónappal előre el kell készíteni. A színészek szerződtetése és nevelése egészen pontos szabályok szerint történjék, s ezeken még az igazgatónak se legyen szabad változtatnia. Hogy a gyakori személyzetcsere, s az evvel kapcsolatos cselek és ármányok elkerülhetők legyenek, a társulat pedig megőrizhesse kifelé a tekintélyét, olyan szerződést kell a tagokkal kötni, ami személyes szabadságukat nem sérti ugyan, de Rádaynak mégis »solches vollkommenes Recht über sie behält«, amivel minden viszálynak azonnal elejét veheti és a botrányokat kiküszöbölheti.

49 170