Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

törekvő politikáját már kiismerték és kivált a felvilágosult protestánsok nagy rezignációval nézték. Most a fiatal Ferenc lépett trónra, merész reményeik tárgya. Az új uralkodó nevelője, Schloissnigg, nemcsak egyszerűen felvilágosult, hanem illuminátus volt, még haladóbb nézetek letéteményese. Titusunk : mondják a jelentéktelen külsejű, csendes fiatalemberre, és Szentjóbi Szabó László megírja a Mátyás királyt, hódoló meghajlásul a Habsburgokat minden kétségen kívül jogosan megillető korona előtt. 46 Kelemen átmeneti vezetése után a társulat úgy határozott, hogy ismét Rádayhoz fordul, aki már a legelső lépéseknél is segítette őket. Ráday Pál jelentősége a magyar színészettörténetben nem tisz­tázott kérdés. Kazinczynak barátja volt — rendkívül nyájas, közvetlen modorú, művelt és eszes fiatalember létére semmi fáradságába nem került az impulzív költőt magának megnyernie — s ő írásban hagyta az utókor számára, hogy a színtársulat elindításánál »minden jót. . . az én szeretett barátom teve«. 47 Véleményét a szakirodalom egyértelműleg elfogadta, elsősorban a nagy szervező személye iránti tiszteletből, másod­szor, mert nem tulajdonítottak különösebb fontosságot a kérdésnek. Ha azonban tüzetesen szemügyre vesszük a dolgot, meg kell állapítanunk, hogy a fiatal mágnás a nevén kívül — és azt is csak időnként ! — nem sokat adott a nemzeti ügy támogatásához. Ráday valóban ismerte, szerette és érdeklődéssel kísérte a színházi ügyeket, azonban nem a magyar, hanem általában minden színház ügyét — s elsősorban a németét. Beszélt ugyan magyarul, de sohasem írt bizalmas levelet ezen a nyelven. A német színháznak fiatal fiú kora óta habitüéje volt, ismert minden jobb nevű német színészt, péceli kastélyában német színielőadásokat tartatott akkor is, amikor már Benke József és Déryné bízvást megér­demelték volna a pártfogását — egyszóval, a gróf színházbarát volt, mint az Esterházyak, Koháryak vagy akárhány más főúri család, színház­barát volt l'art pour l'art, de semmi különös lángolás nem fűtötte a magyar színészetért ; ehhez ő nagyon is kényelmes, nagyon- is életvidám volt. Pénze sem volt sok, és kérdés, hogy ha van is : vállalja-e Wesse­lényi szerepét, aki a maga fegyelmezetlen népét vaskézzel tartotta össze? Az a hitünk, hogy nem. Ráday világfi volt, derűsen mosolygott és nem gyötörte magát a magyar művelődés jövőjének ködös problémái­val. 48 Ezúttal sem hamarkodta el a beleegyezést, hanem a német színház egyik tagjától írásbeli véleményt kért. Mivel egész igazgatósága sem tartott tovább két hónapnál, a szakvélemény nem azért fontos, mert megfogadták és kamatoztatták, hanem, mert kiderül belőle, hogy az érzelmileg kívülállók hogyan látták a magyar játékszínt. Julius Carl Horst tizenhét pontban foglalta össze mondanivalóját. A magyar nemzeti színjátszáshoz csak egy út vezet, s az eddigi kísérletek nem voltak megfelelőek. Innen-onnan összeszedett személyzet, akik összeverődtek anélkül, hogy erkölcseiket vagy tehetségüket bárki felbecsülte volna, fej, törvények, darabok nélkül : ez a magyar együttes. 169

Next

/
Thumbnails
Contents