Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)
Szilágyi János, »Barbár« betörések és belső harcok Aquincum terében
Arra sincs támpontunk, hogyabiai »bennszülött« éremlelet, amely Caligula (37—41) dénárjával zárul, 15 összefüggött-e azzal a nyugtalansággal, amely talán Vannius quad népének betelepítésével (i. sz. 50-ben) járt együtt. 16 I. sz. 88, majd a 92. évek körül súlyos harcok folytak a jazigokkal Aquincum térségében, amelyek során pl. a XXI. Rapax legió teljesen megsemmisült. Caius Velius Rufus egy legió, a XII. Fulminata és 9 más légiói különítmény élén ekkor »expeditionem fecit per regnum Decebali«, vagyis átkaroló hadmozdulatot hajtott végre a jazigok ellen a dákok földjén keresztül. 17 Előbb azonban Domitianus császárnak sürgősen szinte szégyenletes békét kellett kötnie a dák királlyal, hogy nagyobb erővel fordulhasson a nagy alföldi lovas ijász nép ellen. Feltűnő az, hogy máig egyetlen olyan elrejtett kincsleletről vagy kőemlékről nem tudunk Aquincum terében, amit kétségen kívül kapcsolatba hozhatnánk a Domitianus korabeli háborús válságokkal. 18 Savariaban, a császár valószínű főhadiszállásán azonban i. sz. 93-ban oltárkövet 19 állítottak a császár »üdvéért«. Aquincumban Domitianus nevét megörökítő építési emléktábla 20 helyeződött el. Ettől kezdve állandóan állomásozott itt legió. A római birodalom császárja Domitianus személyében ekkor látogathatta meg első ízben Aquincum vidékét. I. sz. 97-ben a suebek betörtek Pannóniába. Nerva császár hadvezére, Ulpius Traianus verte ki őket innen, miközben alkalom nyílott katonai kitüntetések szerzésére 21 is. Ezek a harcok valószínűleg nem érintették Aquincum térségét. Valóban i. sz. 98-ban Traianusnak Pannónia DNy-i sarkában állítottak hódoló kőemléket. 22 Antik irodalmi adatunk 23 van arra is, hogy a 107. év körül sikeres hadjárat folyt le a jazigok ellen Aquincum keleti előterében, de a dunai határon kívül. Feliratos kőemlék állítása, éremkészlet elrejtése stb. eddig ehhez az eseményhez sem kapcsolható. Eszerint ez a hadjárat alighanem teljesen támadó jelleggel bírt. A jazigok egy évtized múltán, a respektált hadvezér, Traianus császár halálának hírére kísérelték meg ezen megtámadásuk megtorlását. Ebből az időből az aquincumi erődített legiótáboron belül elrejtett pénzkészlet 24 került elő. Talán a Baranya megyei Kiskőszegen talált pénzkészletet 25 is ennek a veszélynek a hírére ásták el. Barkóczi Iy. feltevése is figyelemre méltó, hogy a Domitianus-kori legiótábor — Aquincumban — a 117—118. évi jazig ostrom kapcsán pusztulhatott el. A nagyalföldi jazigság nyomása ekkor olyan méreteket öltött, hogy Hadrianus császár egyik bizalmas hívére ruházta Pannónia és Dacia egyesített helytartóságát és főparancsnokságát. 26 Ezeket a tartományokat ugyanis a jazigok egyaránt fenyegették. Felmerült olyan vélemény, 27 hogy Hadrianus mint császár ez alkalommal, i. sz. 118-ban látogatott el első ízben Aquincumba, amelyet egyébként már helytartóságának (107—108) idejéből ismert. Teljesen homályos az óbudai Selmeci utcában talált éremkincs 28 elrejtésének háttere. legkésőbbi veretei a 123—129. évekből származ13
