Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

Az alsó negyedben elhelyezkedő szántóföldek tagolódása inkább függőleges irányú volt. A 118—125. sz. szántók a mai Majakovszkij utca vonalára dűltek. Bzeket a szántóföldeket a telekkönyv helymegjelölése nyomán nevezhetjük felső majorságok melletti szántóföldeknek is. A 126—139., valamint a 451. és 459. sz. szántóföldek a mai Dohány utca és Szövetség utca vonalára dűltek. Ezek, a telekkönyv nyomán hatvani kapun túlinak nevezhető szántóföldek, mivel a várostól kissé távolabb estek, a XVIII. században még nem kerültek felosztásra. Jóllehet némelyiken majorság épült, szántóföld jellegüket a XIX. század elejéig megtartották, s bár abban a korban osztották fel ezeket, amikor már tudatos városrendezési és építési szempontokat vettek elsősorban figyelembe, az utcahálózat kialakulását mégis jelentősen befolyásolták. A szántóföldek művelésének megkezdésével és telekkönyvezésével egy időben történt a majorságok kiépítése és telekkönyvezése is. Az 1718-ban elkezdett telekkönyvben 73 majorságot tartottak nyilván, s ebből 26 volt a Terézváros területén.

40 A majortelkeket, hasonlóan a kertekhez és a szántóföldekhez, kezdetben általában ingyen adományozta a magistratus. Például 1716-ban kaptak a pesti szerviták ingyen egy majortelket téglaégetővel együtt. 1718-ban Chenu Anatol, Mohr Szevér, 1723-ban Herzog Ádám stb.

41 Hogy a majorságok közül valamelyik a Rákóczi-szabadságharc előtt is létezett

42 és közben elpusztult néhány majorság helyén épült volna fel, arra nincsen adatunk. A 26 terézvárosi majorság közül 16 a Rákos-árok vonala mellett állott, kb. a mai Almásy tér és Nyugati pályaudvar közötti területen. Ezek voltak a helymeghatározóként sokszor emlegetett felső majorságok, szemben a mai Józsefváros területén volt alsó majorságokkal. A Király utcától északra elterülő részen a XVIII. században kizárólag majorságok voltak, melyeket a XIX. században osztottak fel házhelyekké. Ezeknek a majorságoknak a sorát ekkor csak a mai Aradi utca vonala szakította meg. Az Aradi utcával már 1718-ban találkozunk Zwerch gasse néven. A Terézváros e része utcahálózatának kialakulását azonban még a XIX. században is jelentősen befolyásolta ezeknek a vízszintesen tagolódó, tehát a mai Jókai utca vonalára dűlő majorságoknak a fekvése. A majortelkeknek ezen a városhoz közelebb eső részén építették fel a gazdasági épületeket. A telkek kisebbik részét udvarnak használták, a többi részét kertnek, rétnek vagy esetleg szántónak. Az itteni majortelkek viszonylag elég nagy terjedelműek voltak, néha jóval nagyobbak, mint a szomszédságukban fekvő szántóföldek. A 22. majorság területe például 7 hold volt. Ebbe természetesen bele kell számolni az akkor még szabályozatlan Rákos-árok áradásai következtében a majorságok területén levő mocsaras részeket is. Az árok és a mocsaras részek melletti területek viszont kitűnő rétek voltak még a Rákos-árok 1750 körül történt szabályozása után is,

43 és jelentősen emelték a majortelkek értékét. A Majakovszkij utcától délre elterülő néhány majorság területét hasonlóképpen csak a XIX. században osztották fel. Ellenben a Hajós 107