Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

utca és Nagymező utca között, a szántóföldek szomszédságában elterült néhány majorság csak rövid ideig állott fenn. Felosztásuk már az 1740-es évek második felében megtörtént. Itt, a Majakovszkij utca, Nagymező utca, Ó utca és Hajós utca által határolt területen volt a 49, 50, 51, 54 és 70-es majorság. Volt még néhány majorság a kertek között is (41, 72, 73), de ezek a XVIII. század folyamán még megőrizték majorság jellegüket, s egyébként is ezeknek a városfejlődés szempontjából nem volt jelentékeny hatásuk. Míg a szántóföldekről és majorságokról meglehetősen pontos ismereteink vannak, addig a terézvárosi kertek pontos helyének és számának meghatározása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ugyanis a kertekről vezetett telekkönyv elveszett,

44 csupán a kertek átírási jegyzőkönyve maradt meg,

45 s ez csak kis töredékét tartalmazza a külvárosokban létezett kerteknek. De az ebben található adatokat sem tudjuk minden esetben pontosan helyhez kötni, hiszen az olyan helymegjelölések, hogy a hatvani vagy váci kapun túl, ilyen és ilyen számú kertek mellett vagy között, — nem segítenek ki. Abban az esetben, ha a kertet valamelyik ház telekkönyvi számával hozzák kapcsolatba, akkor már helyhez tudjuk kötni, sőt a jegyzőkönyvekbe másolt Gewőhrbriefben megadott méretek alapján kereteit is meg tudjuk rajzolni. Kertekre vonatkozólag adatokat találunk még a telekátírási jegyzőkönyvekben és a külvárosi telekkönyvek helymegjelölései között is. A külvárosokban mindezek ellenére 280 kertről van tudomásunk, de ezeknek csak kis százalékáról tudjuk bizonyosan, hogy hol feküdt. Néhány kert helyét sejthetjük, a legtöbbje azonban ismeretlen marad előttünk. A felső külváros területén fekvő kertek közül kb. 50-nek a helyét tudjuk pontosan megállapítani, s kb. még tízről feltételezhetjük, hogy hol feküdt.

46 Azt bizonyosan lehet állítani, hogy a terézvárosi kertek túlnyomó többsége a Majakovszkij utca, Tanács körút, Rákóczi út, Akácfa utca közötti területen volt.

47 Később, 1737 után szaporodott a kertek száma a 138—139. sz. szántóföldek felosztása révén, s 1760 körül a mai Kertész utca vonalát is átlépte a kertnegyed, ugyanis itt néhány szántóföldet kertészmesterek vásároltak meg, s azokat kertekké alakították át. A kerteket a városi tanács osztotta ki 1720 körül a polgároknak. Hogy a kertek területe azelőtt szántóföld lett volna, s a szántóföldek felparcellázása révén keletkeztek volna az első terézvárosi kertek is, arra közvetlen bizonyítékunk nincsen. Van ugyan egy adat, hogy Proberger Jakab 1717-ben két szántóföldet akart kertekre felosztani,

48 de ez lehet elszigetelt jelenség is, s ebből még nem lehet általános következtetéseket levonni. Annyi bizonyos, hogy az 1720-as években már ez a kertnegyed létezett, sőt a városi tanács fokozott gondoskodása és védelme alatt állott. Ugyanis a tanács 1726-ban elrendelte, hogy mindazok, akik a város előtt kerteket kaptak, kötelesek azokat fásítani és mint kertet művelni, semmiképpen sem szabad szántónak s gabonaneműek termesztésére felhasználni. Aki kertjét műveletlenül hagyja, 108