Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

utca, Dohány utca, Tanács körút által határolt terület volt a kertnegyed, mely még az 1730-as években kiegészült a Kertész utca és Akácfa utca közötti területtel. S végül az utolsó negyedben, az Akácfa utca, Majakovszkij utca, Szövetség utca és Dohány utca közötti területen vegyesen találunk majorokat és szántóföldeket. Természetes, hogy ezek a határok csak pillanatnyi helyzet rögzítésére alkalmasak, mert az egyes ingatlanfajták, mint a későbbiekben látni fogjuk, sokszor alakulnak át más fajtájúakká. Az átalakulásnak és így a csökkenésnek leginkább kitett ingatlanfajta a szántóföld volt. Az 1718-ban elkezdett telekkönyv Pest város határában 461 különböző nagyságú szántóföldet tartott nyilván. Ebből csak 42 volt a Terézváros területén.

39 Ezek, mint láttuk, két negyedben terültek el. A felső negyedben, a vizafogói szántók folytatásaképpen, a váci országút mellett 18 szántó volt, de ennek felét már a szántók telekkönyve sem részletezte, mert már a telekkönyv bevezetésekor majorságokká osztották fel. Ezek nélkül az itteni szántók területe, a telekkönyv eléggé pontatlan adatai szerint, 21 hold. Az alsó negyedben jóval nagyobb volt a szántóföldek összterülete : 24 szántó, s ez 56 34 hold. De ebből is 4-et (8 holdat) 1737-ben kertekké osztottak fel. S mivel a szántóföldek elég kis parcellák voltak, ebben a negyedben néhányat össze is vontak nagyobb táblába, pl. Wez Pál rézműves a 123., 124. és 125. sz. szántókat (összesen 7 hold), valamint Prauns-Reitter János kereskedő a 126—129. és a 132—135. számúakat (7%—7% hold). A szántóföldeknek tehát egészen kis hányada feküdt a Terézváros területén. Tulajdonosaik városi polgárok (mesteremberek és kereskedők) voltak, s ezek legnagyobb részének a pesti határ más részein is volt szántóföld parcellája. Azonban míg a vizafogói és törökstrázsai szántóföldek még a XIX. század első felében is megőrizték szántóföld jellegüket, addig a terézvárosi szántóföldeknek azt a részét, amely a városhoz elég közel, és a vásártér, valamint a Majakovszkij utcában már igen korán felépült házak szomszédságában feküdt, egyrészt már a XVIII. század folyamán, másrészt a maradékot a XIX. század első éveiben háztelkekké parcellázták fel. A szántóföldek fekvésének pontos megállapítására azért van szükség, mert ezen a területen a későbbi utcahálózat rendszerét, a háztömbök elhelyezkedését és néhány utca elnevezését is csak ebből érthetjük meg. A Majakovszkij utca és a váci országút vonala, valamint a mai Nagymező utca és Jókai utca közötti terméketlen terület (melynek középső részén a Balla-féle térképen még szemlélhető elhagyott temető terült el) által határolt háromszögben a szántóföldek a váci országútra dűltek, tehát ezt a területet vízszintesen tagolták. S mivel az egyes szántók területe elég kicsiny volt, a háromszög kiszélesedő részén szükség volt egy dűlőútra, hogy a szántókat meg lehessen közelíteni : ez a mai Hajós utca vonala. Ez a vonal, valamint a Nagymező utca vonala azonban akkor lett jelentősebb, mikor ezeket a szántóföldeket átalakították egyrészt majorságokká, másrészt egyenesen háztelkekké parcellázták fel. 106