Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

dett telekkönyveket nem vezették tovább 1800-nál, s a század végén elkészült Pest első pontos, legkisebb részletében is felmérések alapján szerkesztett térképe. E két forrás egybevetésével lehetővé válik, hogy a külváros alakulásáról és fejlődéséről meglehetősen pontos képet kapjunk.

37 A XVIII. század közepén még felső külvárosnak nevezett település 1777-ben kapta a Terézváros nevet.

38 Területe jóval nagyobb volt a mainál : a mai Rákóczi út—Tanács körút—Bajcsy-Zsilinszky út— Váci út közötti területről van szó, tehát a Teréz- és Erzsébetvárosról. A külváros keleti határát csak a XX. század területrendezései szabták meg, — a XVIII. században a mai Szövetség utca és Szív utca vonalán túl művelésre és településre alkalmatlan homoksivatag volt. Ez a nagy terület, s szinte azt mondhatni határtalanság az oka, hogy a külváros kialakulásának és fejlődésének egészen más törvényszerűségei vannak, mint a falakkal körülzárt városoknak. Elegendő, ha csak az utcahálózat fejlődésére és a telekformák alakulására gondolunk. A XVIII. században még beépítetlen, mezőgazdasági és kertes művelés alatt álló terület tagolódása jelentős és fontos probléma a külvárosok kialakulása szempontjából. A további fejlődésnek ez lesz a meghatározója. A szántóföldek, majorságok, kertek elhelyezkedését viszont a föld termékenysége, a víz közelsége, valamint a már meglevő egy-két út határozza meg. Utcahálózatnak ekkor még nyoma sincs, a területet csak néhány nyugatról keletre vezető út tagolja, s ezek is inkább dűlőút jellegűek. A Dohány utcáról ekkor még nem beszélhetünk, hiszen csak a mai Sip utcáig terjedt szakasza volt meg, mint a Vác felől jövő, s Pestnél kelet felé elágazó útvonal célszerű lerövidítése. Folytatása csak a XIX. században keletkezett, a kb. a Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán állott városi vámház körüli terület felparcellázása révén. A mai Dob utca, Majakovszkij utca, Ó utca és Aradi utca vonala már ekkor is megvolt, s ezek még sokáig megőrizték dűlőút jellegüket. Az első kettő nevében viselte a mellette levő területeken folyó művelés jellegét : a Dob utcát »Ober mittern Gartten weg«-nek nevezték, a Majakovszkij utcát pedig »Ober meyerhof weg«-nek. Pusztán e nevekből is lehetne következtetni a Terézváros korai állapotára. De a telekkönyvek és a Balla-féle pesti belsőségtérkép segítségével viszonylag pontosan helyhez tudjuk kötni a majorságokat, a szántóföldeket s részben a kerteket is. A terézvárosi körgyűrűszakaszban kert, majorság és szántóföld övezetekről nem beszélhetünk. Ellenben, ha a Majakovszkij utca, valamint az Akácfa utca és a mai Jókai utca vonalával négy részre osztjuk ezt a területet, az egyes negyedek ingatlanfajtái kezdetben meglehetősen pontosan elkülönülnek egymástól. 1720 körül a mai Jókai, Majakovszkij, Rózsa Ferenc utca és Váci út közötti területen kizárólag majorságokat találunk. A Nagymező utca, Paulay Ede utca és Bajcsy-Zsilinszky út háromszögében szántóföldeket, s bár pontos adataink nincsenek, de valószínű, hogy a Nagymező utca, Mozsár utca, Jókai utca és Majakovszkij utca közötti területen is szántóföldek voltak a legkorábbi időben. A Majakovszkij utca két oldalán, s az Akácfa 105