Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
66 KOVÁCS bAJOS el. 93 ) Hagyatéka, melyet egyenlő részben osztott fel felesége és két leánya között, 20.992 forint készpénzből, a sörfőzőből és ingóságokból állott. 94 ) Özvegye később a város egyik magyar tanácsnokához, Vishay Sándorhoz ment nőül. 95 ) Lehner Mihály Kismartonból került Pestre, ahol 1695 szeptember 13-án szerezte meg a polgárjogot. Foglalkozására nézve bormérő és a »Fekete Sas« fogadó tulajdonosa volt. Háza egyemeletes volt és négy szobából állott. 96 ) A város ügyeiben 1698-tól kezdve játszott szerepet, amikor az adminisztráció Proberger megválasztását lehetetlenné akarta tenni. A mondott év elején az adminisztráció egy Biancoviz Jakab nevű kereskedővel együtt Lehnert tanácsnokká nevezte ki. A tanács meghajolt a parancs előtt és január 7-én letétette az esküt az új tanácsnokokkal. 97 ) Bbben az évben a Caraf fa-bizottság állította a bíró jelölteket és felvette sorukba Lehnert is, aki ellen nemsokára az a panasz hangzott el, hogy bizonyos, a városra hátrányos árulkodást követett el. Kedvezőtlen hírneve lehetett az oka, hogy a választáson elbukott. Minthogy a Caraf fabizottság a régebbi bíró jelölteket mellőzte, a választást egyes polgárok megfellebbezték. A bécsi kamara, tekintettel a fokozódó nyugtalanságra, a választást érvénytelenítette. 98 ) A végleges döntés joga a Caraf fa-bizottságot illette, mely a bécsi kamara által a fellebbezésre hozott döntés megérkezésekor nem tartózkodott Pesten. Megérkezése után az adminisztráció által a bírói teendők ellátásával ideiglenesen megbízott Heroldot letette és Lehner Mihályt kinevezte bíróvá. 99 ) Lehner egyszerű életkörülményekhez szokott ember volt s az maradt élete végéig. A bírói székbe véletlenül csöppent bele és feltűnés nélkül távozott belőle. Bár az adminisztráció bíró jelöltjei sorában még többször szerepelt, polgártársai egyszei sem választották meg. 1699-ben, lemondása után, városi kamarássá lett és több éven át ő kezelte a város pénzügyeit. 100 ) Kamarási tisztségének megszűnte után mint tanácsnok működött. Körülbelül 40 évig volt a tanács tagja és 1737 végén vagy 1738 elején halt meg. 101 ) AZ 1703. ÉVI KIVÁLTSÁGLEVÉLEN ALAPULÓ VÁROSIGAZGATÁS. Pest szabad királyi városnak a bécsi kamara és a kamarai adminisztráció fennhatósága alól való felszabadulása jelentős fordulatot hozott a város életében. Megszűnt a tanács működésének és a polgárok tevékenységének kicsinyes szempontok szerint való szakadatlan ellenőrzése, ami eddig szép jelszavakba burkoltan, lényegében azonban önkényesen, idegen érdekek szolgálatában folyt, és kezdetét vette a valódi önkormányzat. A város mint peculium regium a magyar kamara közvetlen fennhatósága alá került, amelyet természetesen szintén megilletett az ellenőrzés joga. A pozsonyi kamara azonban ezt a jogát huzamosabb időn át kifejlődött és a hazai körülményeknek megfelelő szabályok szerint gyakorolta és valóban igyekezett előmozdítani a szabad királyi városok javát. Ettől kezdve a tisztújítások megtartásának idejét a város kiváltságlevele szabályozta, amely úgy intézkedett, hogy két évenként kell tisztújítást
