Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 65 lehetséges. Ezek egy része jövedelmet is jelentett és mindeddig az adminisztráció bevételeit szaporította. Elvesztésüket az adminisztráció épp oly sérelmesnek tartotta, mint azt, hogy a kiváltságlevél értelmében megszűnt fennhatósága a város felett. 85 ) Mikor 1704 elején közvetlen tárgyalásokra került sor a budai kameralistákkal, és Buda és Pest képviselői át akarták venni az adminisztrációtól mindazt, ami kiváltságos helyzetük alapján most már kétségbevonhatatlanul megillette őket, az adminisztráció képviselői a meggondolások és kifogások egész sorával álltak elő és megkísérelték elodázni az átadást. 86 ) Válaszul Pest, épúgy mint Buda ellenállásra határozta el magát és tettlegesen igyekezett megakadályozni, hogy a kameralisták gyakorolhassák az őket már meg nem illető jogokat. Ebben a küzdelemben Proberger szoros kapcsolatot tartott fenn Buda tanácsával és szükség esetén erőszakkal is megakadályozta, hogy az adminisztráció hatalma érvényesülhessen a város területén. 87 ) A kuruc háborúra való tekintettel a kormányzat óvakodott attól, hogy a város lakosait végső elkeseredésbe sodorja. Bár az adminisztráció átmeneti hatállyal halasztást eszközölt ki a város igényeinek teljesítésére, végül mégis győzött Bécsben a jobb belátás, és a pestiek megkapták az adminisztráció által addig vitássá tett jogaikat. 88 ) A siker kivívásában egyaránt kivette részét Proberger és Mosel János Antal, a város szindikusa és tanácsnoka. A magyar kormányhatóságok a kiváltságlevél kibocsátásától kezdve szabad királyi városként kezelték Pestet. 1705-ben Pestnek is megküldötték a királyi engedélyt, mely felhatalmazta, hogy királyi biztos közbejötte nélkül, saját maga válassza meg bíráját és töltse be az időközben megürült városi tisztségeket. A tisztújítás április 28-án vette kezdetét és május 4-én fejeződött be. A választás eredménye teljes mértékben igazolta, hogy Proberger politikája megfelelt a közkívánatnak. Egyhangúlag választották meg bírónak és az egész tisztújítási aktus nagy lelkesedéssel, közmegelégedésre és békességben folyt le. 89 ) Proberger megérdemelten nyitotta meg azoknak a bíráknak a sorát, akik ezt az ősi jogaiba visszahelyezett magyar szabad királyi várost vezették. A közület iránti kötelességeiről ezután sem feledkezett meg. A kiváltságlevélben foglalt jogok és haszonvételek átvételével egyidejűleg meg kellett fizetni a kamara által kivetett váltságot. Minthogy a városnak nem volt pénze, Proberger 2240 forintot kölcsönzött részben készpénzben, részben pedig úgy, hogy négy éven át nem vette fel bírói tiszteletdíját. A nyújtott kölcsönért csak mérsékelt kamatot számított fel. A tanács igyekezett kimutatni háláját és megígérte, hogy amennyiben rajta múlik, sörfőzési jogát továbbra is biztosítja. 90 ) Hálás polgártársai 1707 április 28-án még egy ízben bíróvá választották. 91 ) Probergert ebben az időben már inkább magánügyei kötötték le. Egy Sagmeister nevű egyén arra törekedett, hogy ő is emelhessen Pesten sörfőzőt. Proberger teljes erővel védelmezte korábban szerzett jogát, és a tanács is pártját fogta. A polgárok közül azonban többen ellene fordultak, és sok küzdelmet kellett kiállania, amig az így keletkezett viszályt sikerült elsimítani. 92 ) 1709 május 21-én Proberger végleg lemondott a bírói tisztségről. Tanácsnoki helyét haláláig megtartotta. 1711 első felében hunyt 6. Tanulmányok Budapest múltjából X.
