Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐT (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 61 Csak a város életében beállott viszálykodások során terelődött rá ismét a figyelem. 1697-ben a bíróválasztás alkalmával 79 szavazatot nyert 129-ből. Miként az adminisztráció által kiküldött választási biztos jelentéséből kitűnik, vonakodott, legalább színleg, a bírói tisztet elfogadni. A választás után Herold hívei különféle vádakkal illették az adminisztráció előtt, hogy elejét vegyék megerősítésének. 52 ) Ennek ellenére az adminisztráció nem foglalt állást megerősítése ellen, hanem a választásról szóló jelentéséhez mellékelte a választási jegyzőkönyvet, amely tartalmazta Eschenbruggernek a tisztség elfogadásával kapcsolatban tett szabadkozó kijelentéseit, de azt a véleményt is, hogy ezek a kijelentések nem tekinthetők őszintének. 53 ) Mikor híre járt Pesten, hogy az adminisztrációnál vádakat emeltek Eschenbrugger ellen, a választók sorában nagy izgalom támadt. A polgárok meggyőződése az volt, hogy az adminisztráció támogatja Eschenbrugger ellenfeleit és a kamarához intézett választási jelentésbe a választottuk ellen emelt kifogásokat is belefoglalta. Megerősítette őket véleményükben, hogy a döntés sokáig váratott magára. Összegyűltek tehát a városházán és követelték, hogy az legyen a bíró, aki a polgárok bizalmát élvezi. Kijelentették, hogy ők csak azt ismerhetik el bírónak, akit ők választottak, nehogy szabad választási joguk veszendőbe menjen. A hozzájuk intézett megnyugtató szavakra és tekintettel arra, hogy Eschenbrugger valóban ellátta a bírói teendőket, ekkor megnyugodva távoztak. 54 ) A bécsi kamara döntése végül mégis Herold javára ütött ki. 55 ) A tanácsnoki teendőket Eschenbrugger élete végéig ellátta. Halála körülbelül az 1704. év elején következett be. 56 ) Hagyatéki leltára lényegtelen ceruza jegyzetekből áll és nem ad közelebbi felvilágosítást vagyoni helyzetéről. 57 ) Proberger Jakab Bajorországban, Landshutban született. 58 ) Érdekes, hogy Pesten történt letelepedése után a városi polgárjogot kétízben is megkapta : 1687 július 21-én az adminisztráció adta meg neki, 1688 október 2-án pedig a városi tanács. 59 ) Polgári foglalkozására nézve sörfőzőmester volt. 60 ) Övé volt a város egyetlen sörfőzője, mesterségét tehát versenytárs nélkül űzhette és így rövidesen kedvező anyagi körülmények közé került. Werlein 1688 június 10-én kinevezte a tanács tagjává és ráruházta a kamarási teendők ellátását. 61 ) Proberger ezidőtájt még a nevét sem tudta leírni, a kameralisták mégis megbízták a városi pénzek kezelésével és a róluk való elszámolással. 62 ) Kamarási megbízatása révén, valamint anyagi helyzeténél fogva a tanács tekintélyesebb tagjai közétartozott, és 1692-ben, az első bíró választás alkalmával az adminisztráció felvette a bíró jelöltek sorába. Polgártársai körében ekkor még nem igen lehetett népszerű, mert a három jelölt közül ő nyerte el a legkevesebb szavazatot. 63 ) Elsőízben 1693 január 14-én választották meg Pest bírájává, abban az évben, melyben a budaiak Bösinger gyógyszerészt választották polgármesterükké. 64 ) Bösinger minden igyekezetét arra fordította, hogy visszaszerezze városa ősi kiváltságait és felélessze Buda régi szabad királyi városi jogállását. 65 ) Probergerrel való kapcsolatai révén az önkormányzati mozgalom Pestre is átterjedt. A pesti tanácsnak sikerült elérnie, hogy kép-
