Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
62 KOVÁCS I,AJOS viselőit meghívják Bécsbe a kiváltságok ügyének megtárgyalására. A város igényeinek támogatására igyekezett a tanács megfelelő dokumentumokra szert tenni. A tanácsbeliek értesülése szerint a város régi kiváltságlevele Vass Sándor alispán birtokában volt Kassán, elküldték tehát hozzá a tanács két tagját, hogy szerezzék meg tőle. A várható kiadások fedezése érdekében a polgárokra rendkívüli adót róttak, akik a függetlenség megszerzésének reményében vállalták a terhet. 66 ) A budai adminisztrációnak, mely féltékenységgel kísérte az önkormányzati törekvéseket, sikerült megakadályozni, hogy a kiváltságok visszaszerzésére irányuló remények ezúttal valóra váljanak. Proberger azonban, épúgy mint a hasonló helyzetben levő budai polgármester, nem adta be egykönnyen a derekát. Fenntartva kapcsolatát a budai elégedetlenekkel, vonakodott az adminisztráció rendeleteihez alkalmazkodni és ezzel megakadályozta, hogy más, a kameralisták kedve szerint való bíró kerüljön a város élére. Kitartóan ellenállott 1694 májusáig és csak a budai mozgalom elfojtása után lépett vissza a bírói tiszttől. 67 ) Ellenállásával magára vonta polgártársai figyelmét, akik közül egyre többen álltak mellé. Amint letelt az adminisztráció által az 1694 májusában bíróvá kinevezett Herold hivataloskodása, 1695 január 3-án a pestiek, nem várva be az adminisztráció intézkedését, saját kezdeményezésükből megtartották a tisztújítást. Arra ügyelt a tanács, hogy ne sértsék meg azokat a választási formákat,' melyeket az adminisztráció az 1693. évi választás alkalmával előírt. így például nem szavazott valamennyi polgár, hanem bizottságot alakítottak soraikból és erre bízták a választás megejtését. Proberger elnyerte a legtöbb szavazatot, a polgárok pedig elismerték bírájuknak és letétették vele a bírói esküt. 68 ) A választás megejtéséről haladéktalanul értesítették az adminisztrációt, melynek körében nagy megütközést keltett a város önhatalmú eljárása. Az adminisztráció, tekintélyének megóvása érdekében és hogy a város függő helyzete ne lazuljon meg, szigorúan megrótta a tanácsot és megsemmisítette a választást. Az újabb választás megejtésére biztost küldött Pestre, aki Heroldot, Probergert és Eschenbruggert állította bírójelölteknek. A választásra összegyűlt polgárok ekkor egyhangúlag kijelentették, hogy ők már választottak, szavazatukat Probergerre adták és mást nem hajlandók elismerni bírájuknak. Hangulatuk láttára a választási biztos nem feszegette tovább a kérdést, és az adminisztráció, értesülve a történtekről, nem állott útjában, hogy Proberger elnyerje a bécsi kamara megerősítését. 69 ) Az adminisztráció 1695. évi beavatkozása egyáltalán nem érte el célját. A pesti tanács és a polgárok 1696-ban ugyanúgy jártak el, mint a megelőző évben és Probergert újra bíróvá választották felettes hatóságuk megkérdezése nélkül. 70 ) Bár a megrovás ezúttal sem maradt el, a kameralisták látszólag engedtek és azon a címen, hogy nem akarnak zavart kelteni, Probergert a polgárok egy küldöttségével eskütételre idézték Budára és Де is tétették vele a bírói esküt. 71 ) Csendben azonban aknamunkát kezdtek ellene. Támadásuk alapjául azt használták fel, hogy Pesten csak a bírónak volt sörfőzője, a város pedig nem főzött sört. A polgárok körében azt
