Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
60 KOVÁCS I,AJOS támadt felzúdulás újabb nyugtalanságot idézett elő. 44 ) Herold most már teljes nyíltsággal a város érdekei mellett állt ki. A városhatóság tekintélyének megvédése érdekében bátran szembefordult egykori pártfogóival, a kameralistákkal. Vezetése mellett folytak le azok a tanácsülések, amelyeken eljártak a város és a tanács sérelmeinek orvoslása érdekében. Az üléseken több ízben megjelentek a polgárok képviselői és felhívták a tanácsot, hogy ne engedjen az erőszaknak. 45 ) Az adminisztráció egy kamarai rendeletre hivatkozott eljárása igazolására, a hivatkozott rendelet felmutatását ellenben megtagadta. A tanács nem nyugodott bele a kitérő válaszba és megbízta a város bécsi ügyvivőjét, nyomozza ki, mit tartalmaz az állítólagos rendelet, majd közvetlenül a kamarához fordult és panaszt emelt a budai kameralisták önkényeskedése ellen. A panasziratot gyorsfutárral küldték Bécsbe, ahol kénytelenek voltak elismerni a város igazát és hatálytalanították az adminisztráció sérelmes intézkedéseit. Az erőszakos úton kinevezett tanácsnokok nem vehettek részt a tanácsüléseken, a bírói teendőket pedig Herold látta el. 46 ) Az adminisztráció az üggyel kapcsolatban a kamarához beadott védekezőiratában, melyben jellemezte a pesti tanács tagjait, Herold személyére is kitért. Attól tartózkodott ugyan a történtek után, hogy megdicsérje, rosszat azonban nem mondhatott róla. Elismerte, hogy tanult ember, tud latinul, és csak azzal kísérelte megindokolni háttérbe szorítását, hogy öreg korára való tekintettel bíróvá választása neki magának és a városi közönségnek is terhére volna. 47 ) Heroldnak az adminisztrációval való szembekerülése élesen rávilágít, milyen következményekkel járt a kameralisták önkényeskedése. Kijárásukkal nemcsak a polgárok haragját és ellenséges érzületét keltették fel, hanem régi hű emberüket, Heroldot is elleneik táborába sodorták. Bár önmérsékletét megőrizte, a szőnyegen forgó kérdésben elszántan az adminisztráció ellen küzdött. Érthető, hogy az adminisztráció végleg elejtette és megvonta tőle pártfogását. Miután az 1701. év végével letelt bírói tiszte, visszavonult a tanácsnokok sorába. Megérte a város régi kiváltságainak visszaszerzését és 1704 végén hunyta le örökre szemét. 48 ) Hagyatéka különféle ingatlanokból, gyógyszertárból, gazdasági felszerelésekből és ingóságokból állott. Háza, amint egy 1696. évi összeírásból kitűnik, egyemeletes volt, és három szoba volt benne. Örökösei oldalági rokonai voltak. 49 ) Eschenbrugger Fülöp épúgy mint Herold, Ausztriából jött Pestre. Idetelepedése után, 1689 március 3-án felvették a pesti polgárok sorába, 1690-ben pedig az adminisztráció tanácsnokká nevezte ki. Foglalkozására nézve az »Arany Sas«-ról nevezett és bormérési jogot élvező beszállófogadó tulajdonosa volt. 50 ) 1692-ben, az első bíróválasztás alkalmával az adminisztráció őt is felvette a bíró jelöltek sorába. Az április 1-én megtartott bíróválasztáson Herold után ő nyerte el a legtöbb szavazatot. Mivel Herold visszavonulásához az adminisztráció hozzájárult, helyette április 2-án Eschenbruggert erősítette meg a bírói tisztségben. 51 ) Eschenbrugger mintegy háromnegyed évig állott a város élén. Ezalatt nem vonhatta magára különösebb mértékben polgártársai figyelmét, mert a három legközelebbi választáson elbukott.
