Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig

PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 59 közismertté vált távozási szándéka, a szavazatok többsége mégis rá esett. Csak az adminisztráció jóindulatának köszönhette, hogy visszavonulhatott, mert nem őt erősítette meg, hanem az utána legtöbb szavazatot nyert jelöltet.

33

) Két év múlva az adminisztráció érdekében újra vállalnia kellett a bírói tisztséget. Az 1693—1694. évi pest-budai önállósági mozgalom hatása alatt úgy érezték a kameralisták, hogy szükségük van erre a kipróbált, megbízható emberre. Ezért 1694 májusában a mozgalom elfojtása után, választás mellőzésével újra bíróvá nevezték ki. Ezúttal tekintettel voltak anyagi nehézségeire és a város pénztárából fizetendő 100 forint bírói díjazást állapítottak meg neki.

34

) Heroldra és az adminisztrációra kellemetlen következményekkel járt ez az intézkedés. A város anyagi helyzete kedvezőtlen volt, a polgárok túlnyomó része csekély keresettel rendelkezett és félt az adóteher növekedésétől. Mikor Herold lemondott és szorgalmazta a megállapított díjazás kifizetését, állandóan akadályt gördítettek kívánsága teljesítése elé.

35

) Kénytelen volt ismételten igénybe venni az adminisztráció támogatását, ezzel pedig maga és pártfogói ellen ingerelte a polgárokat.

36

) Szerencsétlenségére nem sokkal lemondása után önvédelemből halálra sebezte egy támadóját, ami megkönnyítette, hogy ellenfelei lejárassák tekintélyét.

37

) Ezek játszottak közre abban, hogy elvesztette a polgárok bizalmát. Ügyének tisztázásáig, 1696 tavaszáig, nem jöhetett számba a bírói állás betöltésénél.

38

) Átmenetileg a tanácsüléseken sem vehetett részt, mígnem az adminisztráció 1696 június 26-án elrendelte, hogy fogadják vissza a tanácsba, kijelentve egyúttal, hogy becsülete a kiállott büntetés ellenére érintetlen.

39

) 1697-ben, bár az adminisztráció támogatta, elbukott a bíróválasztáson. A bécsi kamara mégis őt erősítette meg a bírói tisztségben. Ez évi bíráskodása idején a tanács kísérletet tett rá, hogy megszabaduljon a kamarai adminisztráció fennhatósága alól. Tekintettel arra, hogy a város régi kiváltságleveleit eddig nem sikerült felkutatni, tervezetet készítettek, melyben körülírták a város jogállását, jogait és jogosítványait, azonkívül lefektették benne a városi ügyvitel alapelveit. Az uralkodót arra kérték, erősítse meg a tervezetben foglaltakat és biztosítsa ez úton a város függetlenségét, a városhatóság tekintélyét.

40

) A bécsi kamara a tervezetet a tanács folyamodványával együtt az adminisztrációnak adta ki véleményezésre. Az adminisztráció élesen állást foglalt a városhatóság törekvései ellen és megakadályozta, hogy elgondolása valóra váljék.

41

) Feltehetőleg éppen a városhatóság kísérlete következtében támadt bizalmatlanságnak lett a következménye, hogy 1698-ban a bíró jelöltek sorából kimaradt valamennyi bíróviselt egyén neve.

42

) A jelölés elhibázott volt, és zavargások támadtak nyomában, ezért a bécsi kamara a polgárok kérésére megsemmisítette. Az adminisztráció intézkedésére Herold néhány hétig ellátta a bírói teendőket, de a Caraffa-bizottság letette székéből.

43

) Utolsó ízben 1701-ben viselte Herold a bírói tisztet. Ebben az évben a kameralistíik ismét mesterkedésekkel akartak nekik megfelelő bírót állítani. Kineveztek a tanácsba két új tagot, akikről a polgároknak nem volt jó véleménye, és ebekkel együtt jelölték Heroldot. Az ennek folytán * i