Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

34 BORSA BÉIyA Az igazi német művészet is részben olasz közvetítéssel jut el Budára.

52

) így vette át Mátyás kultúrája Nyugat-Európa zenei eredményeit és kapcsolódott bele az európai zenei egységbe. , Külön kell szólanunk Hans Seybold nyomán a Mátyás-kori énekes külön a zenekultúráról. A királyné megérkezése után a székesfehérvári, majd Budán a Nagyboldogasszony-templomban Te Deum-ot énekeltek. A királyné koronázási miséjén a Rorate Coeli hangzott fel. A Luca-nap előtti szerdán litániát énekelve vonult el a menet a királysírok előtt. Budán az esküvői misén az Asperges me és Domine salvum fac regem kezdetű énekeket intonálták/ Kzek a templomi énekek a nagy katolikus közkincshez tartoznak. Megemlíti őket a század második feléből ránkmaradt kétkötetes modenai énekkönyv is. Ez a két hatalmas kötet tartalmazza azokat a zsoltárokat, dicsőítő énekeket, antifonákat, himnuszokat, amelyeket két-három szólamban egyházi szertartásokon szoktak énekelni.

53

) E mellett az egyetemes énekkultusz mellett kialakult már nemzeti himnuszköltészetünk is a kereszténység felvételének első századaiban. Ősi, latinnyelvű énekeket fordítottak akkor is állandóan magyarra, de különösen a magyar szentekről magyar nyelven ttjakat is költöttek. Kétséges azonban, hogy a

: nagy ünnepi szertartásokon a király híres kórusa is énekelte-e ezeket a magyarnyelvű énekeket. A kórus tagjai ugyanis nem igen tudtak magyarul, mert jórészt cambrai-i, Heltai. Gáspár szerint is olasz, francia és német származásúak voltak.

54

) Idegenekről nem tételezhetjük fel, hogy magyar szövegeket is énekeltek, a Nagyboldogasszonytemplom hívei pedig még Mátyás korában is leginkább a budai németek közül kerültek ki. . Többször találunk utalást Hans Seybold művében a hangszeres zenére is. Székesfehérvárott a királyné koronázásán, Budán az esküvői szertartáson, »Tamás napját megelőző csütörtökön« a királyné termeiben rendezett táncmulatságon, Budán Újév napján az étkezés alatt gyönyörködtek zenében. Ebből a híradásból kitűnik, hogy Mátyás zenekara egyházi és világi szolgálatot végzett. Lényegében a XV. század egyházi zenéje még vokális zene, amelynek dallamvezetésében föl lehet ismerni a Gregorián-korái nyomait. Megválasztásánál elsősorban a hangmagasság, nem pedig a hangszín volt fontos.

55

) A rendelkezésre álló erők szerint húros és fafúvóhangszerek legtarkább kombinációjából keletkezett zenekarok adják a kor jellegzetes zenéjét. A reneszánsz profánzenéjének szerkezetét a melódia főhangjának belső vándorlása és alakulása jellemzi. A melódia maga egyszerű,- ritkán komplikáltabb felépítésű. Főhangja tenor vagy más mélyebb hang, amely egy polifon : két-, három-, négyszólamú egység tartozéka. Beatrix a francia chansonok és olasz canzonek világi zenéjét találta a budai palotában.

56

) De udvarképes volt a magyar népdal is. A joculatorok, a későbbi igricek, hegedősök a király környezetéhez tartoztak. Galeotti feljegyzi róluk, hogy főleg az ősök hősi tetteit dicsőítették. Szerelmi dalokat ritkábban adtak elő, annál szívesebben merítették énekeik tárgyát a török harcok történetéből.

57

) _..

;

; : ..