Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

RENESZÁNSZKORI ÜNNEPSÉGEK BUDÁN 33 megnyilatkozása lehetett. Azok az elemek, amelyek ruházatának sajátos jellegét megadják: a nehéz uszályok, a szűk ruhaujjak, a mély kivágás, a ruhakelmék tobzódó felhasználása, az arannyal hímzett bársony, hermelinvagy cobolyprémmel díszített belépők — még öntudatlan vegyületei a gótikus és az új formáknak és fenséges hatást keltettek. Nagy gondot fordított hajának kezelésére is. Leány korában a szőkítés egész Itáliában elterjedt divat volt ; a nápolyi nők is lenszőke hajat viseltek. Ilyennek látják régebbi források Beatrixet is házassága előtt : szőkehajú, feketeszemű szépségideál. Ezekkel szemben H. Seybold barnahajúnak mondja. Ez lehetett hajának természetes színe, de régebben szőkítette. Ismerhette a magyarok puritán felfogását, nem is tarthatta asszonyi méltóságával összeegyeztethetőnek a haj festést. Külön hajápoló ült ünnepi alkalmakkor közelében és arra simította fürtjeit, amerre fejét fordította. A hajviselet a női méltóság kifejezője volt nálunk már Beatrix előtt is. Erre vall a vízkereszti különös szertartás. A király a térdelő leányokat nem karjuknál, hanem hajuknál fogva emelte fel. Ez csak úgy volt lehetséges, ha hajukat fonatban hordták. Ősrégi magyar hajviselete volt ez előkelőink leányainak. A befont haj az ártatlanságot jelképezte és hiányzott belőle a kacérság látszata is, ellentétben az olasz kibontott hajviselettel. A honi és az idegen szokások mérkőzése megkezdődött Beatrix megjelenésének első napjaiban és kiterjedt társadalmi életünk minden terére. Felesége erős egyéniségének hatása alá került maga a király is. Ruháit a Beatrix-szal bejött olasz szabó tervezte, de hajviseletét az olasz hatással szemben is megőrizte. Vállára omló dús haja volt. Ősrégi magyar fésülési mód ez : a szabad ember viselete. így látta őt Bonfini is 1490 Virágvasárnapján néhány órával halála előtt. A királyi pár szokásai divatot teremtettek Budán, amelynek főképpen udvari emberekből álló lakossága külső magatartásában is utánozni akarta a királyi párt. Az udvarból kiáradó hatás a főváros közvetítésével elterjedt vidéki körökben is, ahol tompított fénnyel századokon át élt még tovább. ZENE ÉS ÉNEK BUDÁN. A fényes külsőségekben bővelkedő ünnepségeknek kísérő és kiegészítő része volt a zene. t Beatrixet hazánkban meglepően fejlett zenei élet fogadta. Ezt a fejlettséget nem lehetett máról-holnapra elérni, régi előzményeken kellett alapulnia. Valóban Buda zenei életének kezdetei Zsigmond korára nyúlnak vissza, fejlődése folyamán pedig Mátyás uralkodása előtt, alatt és után Európa'••legjobbierőit gyűjtötte össze.r A,külföldi művészek hazájuk zenei kultúráját hozták magukkal. Nagy különbség nem volt köztük, mert egész Európában a bourguignon-művészet uralkodott. Ez jelentette az európai zenei élet kiteljesedését, amely azonban országonként változott technikai fölfogás, világnézet szerint. Hozzánk olasz közvetítéssel jut el a Nyugat zenéje. 4. Tanulmányok Budapest múltjából. X. V i