Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

30 BORSA BÉI,A - — A zsidó prefektus tisztségét mindig zsidó ember viselte, aki a korona tulajdonát képviselte, ezért bejáratos lehetett az udvarhoz is ; lakása is az udvar székhelyén, Budán volt. Hatalma alá tartozott az ország minden zsidó lakosa. Rendőri jogköre is volt, külön fogházzal és őrséggel. Ezt a tisztséget keletkezésétől megszűnéséig a Mendel-család viselte. Az első prefektus valószínűleg ugyanaz a Mendel (Jakab), akit H. Seybold említ. Ennek atyja, Juda a budai zsidó hitközség elnöke volt. A hitközség tagjai Budán a felsővárosban, két negyedben laktak. Ezek már külvárosi jellegű részek voltak, amelyeket róluk Zsidóvárosnak neveztek. Legrégibb telepük a Bécsikapu-tér környékén keletkezhetett. Ott emelték templomukat, az úgynevezett kis-zsinagógát, a nagyobbikat pedig a várhegy nyugati lejtőjén, a Szent György-tér közelében építették. Az ottani városkaput is Zsidó-kapunak nevezték el, bár zsidók ott csak Zsigmondig lakhattak. Zsigmond a zsidólakta utcában védőszentjének tiszteletére templomot emelt, az ottlakó zsidókat pedig a Bécsi-kapu közelébe, a mai Werbőczy-, akkor még Zsidó-utcába telepítette át, ahol attól kezdve együtt lakott Buda egész zsidósága. Ezek városrészüket falakkal, kapukkal erősítették meg, sőt zsoldosokat is tartottak. Számuk Mátyás idejében 3000 lehetett. Ennek a számnak viszonylagos nagyságát akkor láthatjuk, ha Buda korabeli összlakosságának számához viszonyítjuk. Ez a szám több, mint 24.000-re tehető, y

8-a tehát zsidó volt. Mátyás idejében már Buda lehetett az egész országban lakó 20—25.000 lelket számláló zsidóság központja. — Bertrandon de la Brocquière is megemlíti, hogy Budán sok zsidót lehetett látni, ezek jól beszéltek franciául, jelentékeny részüket éppen Franciaországból űzték ki. A budai hitközség tagjai jómódú emberek lehettek. Ezt mutatják fényes kivonulásukon kívül értékes ajándéktárgyaik is : két kenyér, egy barna, strucctollas kalap, két nagy élő szarvas, két őz, nyolc páva, drága nagy kendők. Bőkezűségükkel némely ajándékozó várost is felülmúltak. Ha ehhez hozzávesszük a pfalzi követ jelentésben olvasható 10—10 font ezüsttel telt ajándékkosarat,

49

) képet alkothatunk magunknak a budai zsidók anyagi helyzetéről. Meggazdagodásuk alapja a pénzgazdálkodás volt. Iparral, kereskedelemmel egyáltalában nem, vagy csak szűk korlátok között foglalkozhattak, hivatalokat nem tölthettek be, ezért egyedüli forrásuk a pénzüzérkedés, az uzsora volt. Az akkori társadalom minden rétege hozzájuk fordult kölcsönért. Óriási kamatot szedtek. Zsigmond 104%-os kamat szedését engedélyezte nekik, de ezt a kamatot is átlépték. Mérséklet jellemezte Mátyás zsidópolitikáját is, aki bár személyesen idegenkedett tőlük, mégis olyan nagyfokú türelmet tanúsított velük szemben, hogy uralkodása idején a magyarországi zsidók élvezték a legtöbb kíméletet Európában. RUHAKUIvTUSZ. A felvonulások, ünnepségek fényét a megjelentek festői ruhakultusza emelte. A divat már akkor is nemzetközi jelenség volt, de minden nemzet saját ízléséhez alkalmazta. Színek, anyagok és szabásminták megválasztá-