Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

RENESZÁNSZKORI ÜNNEPSÉGEK BUDÁN 31 sában nemzeti jellemvonások érvényesültek. A nemzetközi divat mellett a nemzeti viseletnek érvény re juttatásáról sem feledkeztek meg. Európa divatját Itália irányította. Az olasz divat forma- és színgazdagságával tűnt ki. Új anyagokat ismertetett meg Európával a fejlett itáliai ipar és kereskedelem, így a selyemdamasztot, a virágos bársonyt, az atlaszt és más színdús kelmét. A minta- és a színgazdagság ellenére sem volt az itáliai ruhaviselet ízléstelen. Nálunk azonban inkább a puritán német viselet terjedt el. A férfiak rövid, feszes ujjast, szűk térdnadrágot, keményszélű, párnázott, alacsony kalapot (Scheckl) és használati eszközökkel teleaggatott övet hordtak. A nők tölcsérujjú kabátot, hosszú uszályos szoknyát viseltek. Nálunk is elterjedt a hosszúorrú cipő (Schnabelschuhe) viselete. A divat nagymértékben foglalkoztatta a hímzőipart is. Ez a művészi fokot elért iparág különösen akkor lendült fel, amikor jelvényeknek és jelmondatoknak, emblémáknak ruhákra hímzése lett a divat. A főurak kísérete ura emblémáját hordta mellén, karján, hátán, úgyhogy az ünnepi felvonulások és seregszemlék rendkívül ragyogó, gazdag színjátékhoz hasonlítottak. A király emblémája a budai bevonuláson a magyar korona volt, amelyet gyöngyből és drágakőből kirakva kalapján viselt. Mátyás a nyugateurópai divatot már atyja udvarában megismerte. Követek, lovagok, egyházi és világi hatalmasságok ragyogtatták meg előtte már gyerekkorában káprázatos öltözékeiket. ízlésének fejlődésére jó hatással lehetett Podjebrad gazdag városa is, amely a német kultúra és divat hatása alatt állt. Mátyásnak fejlett érzéke volt a külsőségek, a pompa, a ragyogás iránt. Népének vérmérséklete is megkívánta a gazdag, színpompás hatásokat a ruhaviseletben. Ezért Mátyás tekintélye emelésére felhasználta a kor idegen vagy magyar divat szerint készült káprázatos ruháit. Kíséretében a budai bevonuláson harmadfélezer, pompás vértbe öltözött, tollakkal díszített lovag haladt. Ezek szürke-, sárga- és zöldszínű, németszabású ruhát és mint emblémát Magyar- és Csehország címerét viselték. Ezzel is hangsúlyozni akarták, hogy uruk Magyar- és Csehország királya. Allegorikus jelentőségű emblémával jelent meg Mátyás egyik tornaünnepélyén. Aranybabérral díszített, gyöngyökkel kivarrott, németszabású kabát volt rajta, sisakját arany gálya ékesítette; evezőinél hajadonok ültek, vitorláján pedig a király színeit lehetett látni. Az emblémák két-, legfeljebb háromszínűek voltak. Alapszínük megegyezett a ruha színével, erre zsinórokból, szalagokból, rojtokból, szövetdarabocskákból színes, művészi mintákat varrtak. A minták ruhákbaszövése ugyanis igen költséges volt. Készítették fémlapokból is : arany, ezüst színárnyalattal. Ilyen lehetett Mátyás sisakon viselt emblémája is. Szent István vértanú (Karácsony másod-)napján hasonló eljárással arany fémlemezekből készült, nagy gyöngyszemekkel kirakott, kiterjesztett szárnyú denevért ábrázoló embléma volt ruháján. Értékét 10.000 forintra becsülték. Az emblémát valamilyen jelmondattal, mottóval látták el, hogy az embléma jelentését közelebbről is megvilágítsák. Eschenloer megemlíti