Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

RENESZÁNSZKORI ÜNNEPSÉGEK BUDÁN 27 herceget.

40

) — Mátyás politikáját egy időben ugyan ellenezte, amiért az uralkodó az erdélyi vajdaságból a szerényebb Szörényi bánságba helyezte.

41

) A menyegző alkalmával tett utolsó szolgálatot a királynak. Néhány héttel később meghalt Budán. A király megrázó halotti pompával kísérte utolsó útjára. Ezzel is kifejezte nagybátyja iránt érzett nagyrabecsülését. A király környezetében említi H. Seybold »Miklós vajdát« is. Valószínűleg Csupor Miklósról, Pongrácz János erdélyi vajda társáról van szó, aki részt vett ugyan Szapolyai Imrének 1467-i lázadásában, de a király megkegyelmezett neki, sőt a méltóságától megfosztott Szentgyörgyi János gróf utóda lett Erdély kormányzásában. Urának attól kezdve hű alattvalója, hadjárataiban kísérője, külpolitikájának is támogatója volt. A király ragyogó környezetét emelték a külföldi vendégek is. Közülük többet lovaggá ütött, így volt sógorát, Hinco cseh herceget, valamint Kristóf bajor herceget. Az utóbbi kalandos előzmények után 4500 forint évdíjjal kevéssel azelőtt lépett Mátyás szolgálatába.

42

) Az uralkodópár igen megbecsülte, környezetében kitüntető hely illette meg. Különösen gyakran említi a kódexíró Hinco herceg nevét, aki az elénk rajzolt kép alapján lovagias, bátor, társaságban kedvelt férfiú volt. Mátyással sógorság kötötte össze, de ezenkívül is kölcsönös megbecsülés fűzte őket egymáshoz. Leveleiben Mátyás állandóan »kedvelt testvér«- nek szólítja, ezt a megszólítást csak a cseh háborúk alatt írt leveleiben hagyja el. Sőt egyik akkori levelét így kezdi : »Méltóságos fejedelem, egykor kedvelt sógorunk«.

43

) Ez azonban csak a politikus hangja volt, egyénileg szeretetteljes maradt viszonyuk. Az érkező királyleányt tizennégy főpap élén Gabriele Rangoni da Verona pápai követ üdvözölte. Régóta teljesítette már ekkor nagyjelentőségű misszióját ez az itáliai származású ferences barát Magyarországon. Kapisztrán Jánossal kezdte meg itteni működését, résztvett Nándorfehérvár felszabadításában is. Nagyon jól ismerte Mátyás egyéniségét és a hazai viszonyokat. A magyar külpolitika irányvezetésére döntő befolyást gyakorolt már 1467-ben, Podjebrád György és a Szentszék között kitört viszály idején. Ő figyelmeztette II. Pál pápának Podjebrád megbuktatására küldött követeit, Rüdesheimi Rudolf boroszlói püspököt és Ercleus Péter aacheni kanonokot arra, hogy tervüket legbiztosabban a magyar király segítségével haj that j ák végre. Megnyerte az ügynek Mátyást is, akit vallásosságán kívül politikai éleslátása is csábított arra, hogy a cseh korona katolikus alattvalóit védnöksége alá fogadja és Podjebrád ellen fegyvert fogjon.

44

) Gábor barát a cseh háborúk után a török elleni küzdelemnek lett szószólója Magyarországon. A pápai udvarnak küldött jelentései képet adnak Mátyás török elleni készülődéseinek méreteiről, a csaták kimeneteléről, az ország áldozatkészségének nagyságáról. Érdemei jutalmául 1472-ben IV. Sixtus pápa Mátyás előterjesztésére erdélyi püspökké nevezte ki, néhány év múlva pedig az egri püspökséget kapta meg, amely jövedelem tekintetében a magyarországi javadalmak között a második helyet foglalta el.

45

) Ő lett a király kancellárja s így a jobbkeze. Felfogása középkori skolasztikus hagyományokban gyökerezett és a humanizmus áramlatával szembehelyezkedett. Benne kell látnunk a külföldről behívott humanista írók és művészek ellenlábasát.