Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán
20 BORSA BÉI.A A mai Budapest területén (Pesten, Budán, a Margit-szigeten és Óbudán) Divald 23 kolostort és 5 johannita kórházat említ. 15 ) Ezekben több, mint ezer szerzetes működött. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a 29 világi templomot és kápolnát is, amelynek papjai legnagyobbrészt magyarok voltak, akkor látjuk, milyen fontos tényezői voltak az egyháziak Buda és Pest belső életének. A kolostorok és a templomok gazdagok voltak. H. Seybold is megemlíti, hogy a körmenetek nagy fénnyel és pompával zajlottak le. A főváros megmagyarosodását elősegítették a céhek is. Kzek a király menyasszonyát fogadó és kísérő menetben a papok és szerzetesek után következtek. Mindenképpen megtisztelő hely illette meg őket, mert nagy számban éltek tagjaik az alsóvárosban, ügyességük is híres volt. Bertrandon de la Brocquière francia lovag 1433-ban még azt írja Budáról, hogy ott németek az urak a különböző iparágakban. Ezt a megállapítást ilyen formájában túlzásnak kell tekintenünk. Arról, hogy a német katonacsaládokkal együtt német mesteremberek is telepedtek le Budán, semmiféle adatunk sincs. Tömeges telepítésüket éppenséggel kizártnak kell tartanunk. 16 ) A céhtagok magyarok voltak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy bár Zsigmond kétszáz francia mesterembert hozott magával (ötvösöket, hímzőket, szőnyegszövőket, kőműveseket, miniatürf estőket), nem tudtak Budán boldogulni, mert a magyar céhek nem fogadták be őket, ezért szétszéledtek. A budai mesteremberekről a »Budai jogkönyv« is megemlékezik, számos mesterséget sorolva fel. Ebből a felsorolásból valószínűleg véletlenül maradt ki a kalaposok és az üvegfestők csoportja. Pedig tudjuk, hogy különösen az utóbbiak mestersége igen fejlett volt. Az egyes céhek népességét nem ismerjük, de föltételezhetjük, hogy a XV. század hatalmasan fellendült egyházi és világi építészete kedvezett a mesteremberek szaporodásának. Az arisztokratizálódással és megmagyarosodással párhuzamosan haladt a humanisztikus áramlat átvétele és ezzel együtt Buda nemzetközi vonásainak szaporodása. Fejlődésének irányát az udvar légkörének közelsége szabta meg. A XV. században megváltozik az előző korok gyakran nyers udvari élete. Mátyás minden téren nevelője akart lenni népének ; a humanizmus megvalósítására törekedett saját udvarában is. Az uralkodó és alattvalói között kedélyes, szinte patriarkális viszony fejlődött ki. Sok hű embere odaadással tekintett fel reá, ő pedig feltétlen bizalommal jutalmazta lojalitásukat. Elismerték szellemi fölényét és vezetőjükké fogadták. A király végtelen határozottsággal és önbizalommal teljesítette küldetését. Energikus, lelkiismeretes és következetes, érzékenylelkű, de nem szentimentális : ércszoborhoz hasonlóan szilárd. Vasból való ember, de ereje nem felszínes. Termékeny képzelőerő és a gondolatok magasztossága a főtulajdonsága. A pszichológus és a diplomata legritkább tulajdonságait egyesíti magában. E mellett különös tehetsége a kompromisszumnak és a fáradhatatlan munkának. Erejének alapja vallásossága. Ez az érzés politikai tevékenységét is befolyásolja. A pápát mint Krisztus helytartóját a reneszánsz-fejedelmek
