Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán
RENESZÁNSZKORI ÜNNEPSÉGEK BUDÁN 21 között szokatlan tisztelettel övezi. A papoktól erkölcsös életet kíván. Az erkölcsös életmódot és a mély vallásosságot a tudománynál is többre becsüli. Ő maga is gyakorolja. Gyakran hallgat misét és prédikációt ; az életben vett jókért őszintén mond hálát Istennek. Több példát találunk erre H. Seybold művében. — Amidőn a menyasszony Székesfehérvárra érkezik, vőlegénye először is templomba viszi. Székesfehérvári tartózkodásuk idején egyetlen nap sem múlik el istentiszteleten való részvétel nélkül. IvUca napján ők is résztvesznek azon a körmeneten, amely litániát énekelve, egy óra hosszat vonul a két »király«, Szent István és fia, Imre sírja körül. Utána a királyné és a király térdenállva hallgat szentmisét. Maga a székesfehérvári koronázási ünnepély is a hittel és hatalomtudattal eltöltött királyi lélek reneszánsz-pompájú megnyilatkozása. Ezek a részletek a király vallásosságának két jellemző vonását tartalmazzák : 1. hitbuzgalmát látható formában is ki szokta fejezni : fényes pompában hódol az Úr előtt ; 2. látjuk azt a tiszteletet is, amellyel nemzetünk első szentjeit, Istvánt és Imrét (akit a köztudatnak megfelelően királynak nevez az író) körülövezi. A király vallásos lelkülete köztudomású volt. Ezért is fogadták egyházi pompával és kísérték a Nagyboldogasszony templomába a királyi párt Buda lakosai. Talán kivitték eléje Remete Szent Pál ereklyéjét is, amelyet még Nagy Lajos hozatott Budára. 17 ) Több helyen találunk részleteket, amelyek a királyi párnak Egyházával és annak papjaival szemben kifejtett bőkezűségét mutatják. Gondoljunk esküvői miséjükre, amikor 12 aranyat áldoztak, különösen pedig Pongrácz vajda temetésére, amelyen a pénz felajánlásának Kazinczy Gábor szerint ma már csak a székelyeknél megtalálható módját, a pénznek viaszgyertyába rejtését választották. Összesen ezer aranyat tartalmaztak a temetési gyertyák. Ezenkívül két nagy ezüsttálban száz-száz magyar arany értékű fillért vittek, amelyből minden oltárra tettek egy-egy marékkal, a többit pedig a szegények között osztották szét. 18 ) A király szívesen érintkezett az egyház fiaival : felkereste őket otthonukban (Fehérvárott is Kálmáncsehi Bálint prépostnál szállt meg). Ő is gyakran lát papokat vendégül, így Vízkereszt napján, amikor megáldották , házát és családját. 19 ) Vallásos érzése irányította egyházpolitikáját is. Előmozdította a kolostori reform ügyét, kinyomatta a Budai Breviáriumot, új templomokat építtetett, sürgette Kapisztrán János és Boldog Margit szenttéavatását. 20 ) Élete utolsó napjaiban, amikor ereje gyengülését érezte, még jobban elmerült a túlvilági élet szemléletében. Gyakran vonult el kápolnája félhomályába és ott imádságba merült. A kor felfogása is tisztelte Mátyásban a vallásos uralkodót. Erre vall korabeli és későbbi arcképábrázolásának módja is. Balogh Jolán szerint Mátyásról voltak vallásos beállítású ábrázolások. Ezekből csak az 1469-es Missale miniaturája maradt fenn, amely Mátyást a szenvedő Krisztus előtt térdrehullva ábrázolja. A kódex Mátyás rendelésére készült, és így bizonyára térdelő, imádkozó alakja is az ő kívánságára került bele. 21 ) Mátyás vallásossága édesanyja és felesége iránt érzett gyöngédséggel párosult.
