Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

16 BORSA BÉIyA Az új városban, amely a környéken a legfiatalabb település volt, az utcák és terek topográfiája nem nagyon különbözött a maitól. A felső városból három nagy kapu és több kisebb lejáró vezetett a külvárosokba. A nyugati oldalon volt a Fehérvári-kapu (régen Lengyel-, Síkság-, Zsidó-kapu). Ez hármas vaskapu, amelyen át kanyargós út vezetett a hátsó külvárosba. Ezen vonult be Mátyás menyasszonyával a várba. A két külváros (a mesterek külvárosa és a nagy külváros) úgy kelet­kezett, hogy a környék régi helységeit Budavárral (a dombon épült belső várral és az új várossal) idők folyamán területileg összeépítették. Ilyen régi települések lehettek : 1. Szentháromságfalva a Lukács- és Császár­fürdő környékén; ettől északra Óbuda és Szentháromságfalva között kelet­kezett 2. Szent jakabfalva ; 3. a várhegy északkeleti oldalán és ennek alján Szentháromságialváig nyúlt el Szent Péter külvárosa, 4. a várhegy déli felétől nyugatra terült el Lógod, 5. ettől északra Tótfalu ; 6. a Gellért-hegy déli lábánál Kelenföld vagy Kispest. 7. Ha közigazgatásilag nem is, de terü­letileg a főváros része volt Óbuda is. Ezen az egész területen több, mint ezer lakóházban 24—25.000 ember élt. — A magyar főváros nagyságra és lélekszámra elmaradt ugyan Párizs és Köln mögött, de megelőzte Nürn­berget, Strassburgot, Bázelt és Majnafrankfurtot. 5 ) — A Kelet és Nyugat közötti kereskedelemnek Buda a legjelentősebb gócpontja, ahol eleven városi élet lüktetett. Egyre fejlődő gazdasági életének színhelye azonban nem a Vár, hanem a külvárosok, ahova a Várban letelepedett főpapok és főurak szorítják a mesterembereket és más alsóbbrendű népeket. A Vár, szorosabban a belső vár az uralkodó környezetének lakhelye, külső for­májában is képviseli a gazdag magyarbirodalmat és a királyok világnézetét. Az Árpád-kor puritán, erősség jellegű épületei és tornyai mellett sorakoznak az Anjouk gyér, csúcsíves emlékei, Zsigmond gótikus és Mátyás reneszánsz­stílű épületremekei. Számos mű foglalkozik a királyi palotarendszer hű rekonstruálásával : újabb, eddig ismeretlen adatot Hans Seybold műve tartalmaz a belső udvar rendeltetéséről. Az író szerint az uralkodóval és kíséretével akartak a zsidók is elin­dulni a menyasszony fogadására, de a király rájuk üzent, hogy lovagoljanak vissza. A zsidók tehát vezetőjükkel, Mendellel, vissza is lovagoltak a belső várba (inn die ynndrist purg), ahol egy óra hosszat maradtak, vezetőjük pedig beszédet mondott a kút mellett (ain redlein gemacht vmb den prunn) . 6 ) Ennek a kútnak a helyét ma már pontosan ismerjük, Bonfini is meg­emlékezik róla. Kétemeletes oszlopos folyosók között egy zárt, trapéz­alakú második várudvaron állt Pallas ércszobrával, allegorikus alakokkal és a folyóvizekre vonatkozó versekkel díszítve. Ércből készült szökőkút volt ez, fehér márvány tartójába a Duna partján álló vízmű hajtotta a vizet. 7 ) Az udvart a Szent György-tér felől lehetett megközelíteni. Hatalmas bástyákkal megerősített kapubejárat vezetett a várpiacra, amelynek köze­pén Herkules ércszobra állt. Széles sáncárok mögött száz méter távolságra, balfelől emelkedett Zsigmond »friss palotája«, amely az 1686-i ostromkor a levegőbe repült. Ennek erkélyéről nézte végig V. László Hunyadi László kivégzését a várpiacon. A palota mellett állt a konyhaépület. Nyugat felől a bástyafalak mellett felvonóhíd vitt a sáncon keresztül a toronnyal erő-

Next

/
Thumbnails
Contents