Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

RENESZÁNSZKORI ÜNNEPSÉGEK BUDÁN 17 sített belső kapuhoz, amely a 130 m hosszú és 40 m széles első várudvart zárta el. Annak nyugati oldalán emelkedett a börtönnek használt Csonkatorony, kelet felől pedig két bárddal és karddal fenyegetőző, sisakos, meztelen ércszobor őrizte az átjárót a második udvarba, ahol az említett márványkút állt. Ennek a térnek nyilvános forum-jellege lehetett, különben nem értenők meg, hogyan tudtak a csak korlátozott jogokat élvező zsidók oda bejutni. Bár az is lehetséges, hogy esküvője alkalmával rendkívüli kegyet akart velük gyakorolni a király és beengedte oda őket, ahova csak teljes jogú lakosok léphettek be, tarthattak gyűléseket és mondhattak beszédeket. Erre a célra a teret alkalmassá tette zártsága és aránylag kis kiterjedése (60 m hosszú, 40 m széles). Kisebb csoportok a kút körül helyezkedtek el, a szónok pedig a kút lépcsőjéről, vagy pedig, ha az egész udvart megtöltő tömeg jelent meg, az oszlopcsarnok lépcsőzetéről beszélt. Buda épületei közül kettőt említ meg H. Seybold : a városházát és a Nagyboldogasszony templomát. — Az előbbiről azt mondja, hogy ott foglyokat is tartottak. Ezek hangosan kérték a királyt, bocsássa őket szabadon. Az uralkodó kérésüket, tekintettel a királynéra, teljesítette.

8

) A városházáról nem maradtak ránk bővebb adatok, de feltételezhetjük, hogy a korabeli tanácsházakhoz hasonló, szép épület lehetett, hiszen a városi tanács, ez a nagyhatalmú testület tekintélye külső megtestesítőjét, a tanácsházat minden bizonnyal impozáns külsejével is kiemelte a polgárházak sorából. Az is megegyezik a kor szokásaival, hogy a foglyokat a városháza börtöneiben tartották, bár Budának volt még egy tömlöce, a Csonkatoronyban, ahonnan Czobor Mihály várnagy a Kosztolány várában elfogott 300 csehet a Dunába vettette.

9

) Ugyancsak a városházán terítették ki a nyomozás idejére a bűntények áldozatait, így a király istállómesterét is, akit Újév előtti vasárnap éjjelén három borbély agyonütött.

10

) A városháza tehát nem volt csupán tanácsház, hanem rendőrségi és törvényszéki célra is használták. A másik épület, amely gyakran szerepel mint a kor vallásos érzületének látható jele, a Nagy boldogasszony temploma. Ennek az épületnek sorsa szorosan összeforr Budavár történetével. Keletkezésének ideje egybeesik a város újrafölépítésének éveivel IV. Béla korában. Amikor a tatárjárás után az első idegen települők megálltak a várhegyen, már ott emelkedett tornya a hegyfokon és hirdette a keresztény kultúra legyőzhetetlen erejét ; kitartó munkára bátorította az új jövevényeket. Azután is sokszor teljesítette vigasztaló, bátorító hivatását ; így Mátyás idejében is, aki Budára érkezésük első napján ebbe a templomba vitte el a királynét. Az uralkodópár hálaéneke ott összeolvadt a városháza börtönéből szabadonbocsátott foglyok Te Deum-ával, akik a sok vihart látott székesegyház előtt mondtak köszönetet a királynénak szabadonbocsátásukért.

11

) Néhány héttel később ott esküdött örök hűséget egymásnak a királyi pár. Ugyancsak ott járultak a szentségekhez és vettek részt a körmeneteken. Ott ravatalozták fel az elhunyt Pongrácz vajdát, és valószínűleg onnan indult ki az a könyörgő körmenet is, amelyen a Szendrő alatt elesettek hozzátartozói is részt vettek. 3. Tanulmányok Budapest múltjából X.