Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

236 BARACZKA ISTVÁN jogalap nélkül gyakorolt, a közgyűlés most a törvény rendelkezése értelmében veszi hatáskörébe. Igen találóan jellemezhetjük a közgyűlés szerepét Türnbök János és Házmán Ferenc szavaival. Buda főváros e két országgyűlési követe a törvényt előkészítő tárgyalásokról küldött jelentésében azt mondja, hogy »a közigazgatás a tisztviselők és a képviselőkből álló közgyűlés által vezéreltetik«. A tanács eredeti hivatásához és jogköréhez tér vissza, amikor a közigazgatás végrehajtásának szervévé lesz. A törvény végrehajtása során 1848 április 26-án kerül először sor Buda fővárosban a törvényhatósági közgyűlés megalakításának munkálataira. Ekkor hívja ugyanis a polgármester közös és nyilvános ülésbe az eddigi tanácsot és a választott polgárságot, hogy a törvénycikk 11. §-ának megfelelően a tisztújító szék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, egyszersmind a választók összeírása végett küldöttségek választassanak. A tisztújító szék elnökéül, valamint a képviselőválasztások elnökéül is Ráth Péter budai polgárt, tabáni gyógyszerészt választja meg a gyűlés — minta vonatkozó jegyzőkönyv megörökíti — felkiáltás útján közakarattal. Ugyanekkor a választók összeírása végett 76 tagból álló középponti választmányt küldenek ki. Az elnök és a választmány vállaira súlyos feladat nehezedett. Törvényhatósági közgyűlést előttük még nem készítettek elő Budán, kitaposatlan úton kellett tehát a célt elérniük. Kétszeresen nehéz volt a feladat számukra azért is, meit úgyszólván valamennyiük polgári foglalkozása másirányú jártasságot eredményezhetett, mint amit az előkészítő munkálatok megkívántak. A törvény szűkszavúsága és az útmutatóul szánt, április 20-án kelt belügyminiszteri körlevél pedig sokszor hagyhatta cserben a tájékozódást keresőket. Ráth Péternek és társainak valóban ritka odaadó munkája tette csak lehetővé, hogy mindössze negyven napi előkészület után a törvényhatósági közgyűlés összeülhetett. Előkészítő munkálataiknak java részét Buda főváros lakosságának megszámlálása és lajstrombafoglalása, a választási képesség egyénenkinti elbírálása és a választói képességgel rendelkező választók összeírása képezte. Mind a népszámlálás lebonyolítására, mind a választói képesség elbírálására és a választók összeírására célszerűnek mutatkozott — amint e tekintetben az említett belügyminiszteri rendelet kifejezetten rendelkezett is — Buda fővárosnak választókerületekre osztása. A felosztást még az április 26-án tartott közgyűlésben akként rendezik, hogy nyolc választókerületre osztják a várost. A Vár, Krisztinaváros, Országút és Újlak egy-egy, a Víziváros és a Tabán két-két választókerületet alkot. A 76 tagú választmány tagjai az így felosztott kerületekre oszolva végezték munkájukat, mint kerületi választmányok. Buda főváros egész lakosságának összeírása és megszámlálása az 1848 : XXIII. t.-c. végrehajtása szempontjából igen nagy jelentőségű. A törvény ugyanis a városnemek megállapításánál kizárólag a lakosság lélekszámát veszi alapul és ennek megfelelően különböztet meg kis-, középés nagyvárosokat a szerint, amint a lakosság száma kisebb 12.000-nél, 12.000 és 30.000 között van, vagy meghaladja a 30.000-et (4. §). A városok ilyen alapon történő felosztásának viszont a választói képesség megállapításánál figyelembe vett különféle cenzusok tekintetében (6. §),