Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

BUDA EXSŐ TÖRVÉNYHATÓSÁGI KÖZGYŰLÉSE (1848) 237 a képviselőtestület tagjainak száma szempontjából (21. és 22. §§), valamint a törvényhatósági közgyűlésen jelenlévő képviselők határozathozatali képességét illetően (29. §) van messzemenő jelentősége. Érthető tehát, hogy az április hó 26-án kiküldött választmány első és legfontosabb feladata a népösszeírás és népszámlálás lebonyolítása. A választmány már a következő napon — április 27-én — tartott ülésében tárgyalja az összeírási lapok rovatbeosztását, amelynek tervezetét maga az elnöklő Ráth Péter készíti el és mutatja be az egybegyűlteknek. Ugyanezen az ülésen intézkednek arról is, hogy az összeírás sikeres lebonyolítása érdekében a Várban a városi főkapitány, a többi városrészekben pedig az illetékes albírák hivatalos felszólítást intézzenek a lakossághoz. A felszólítás értelmében az előre meghatározott napokon a kijelölt házakban egy-egy családtagnak otthon kellett tartózkodnia, hogy az összeíróknak a szükséges felvilágosításokat megadhassák. A választmány április 29-i ülésében kiosztják a kerületi választmányok között az összeírási lajstromokat és az összeírás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében elhatározzák, hogy, minden egyes családfőnek, a cselédség tagjainak, esetleges idegen személyeknek vezeték- és keresztnevét, gyermekeknek azonban csak a keresztnevét írják össze. A zsidóknál az Észrevételek rovatban a zsidó szó bejegyzésében állapodnak meg. A május 8-i választmányi ülésen a kerületi választmányok már kész lajstromokkal jelennek meg, amelyekből kitűnőleg Buda fővárosnak 1848-ban 38.703 lakosa volt. A lakosság összeírásánál kényesebb feladatnak bizonyult a választói képesség egyénenkénti elbírálása. A törvény 6. §-a szerint a város közönségéhez tartozó minden teljes korú férfi, aki sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom alatt nem áll, sem pedig hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás vagy gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsen, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választó, ha : a) akár ő, akár hitvese a város területén fekvő olyan háznak vagy teleknek egy év óta telekkönyvileg nyilvántartott tulajdonosa — örökségi szerzésnél az egy évtől eltekintettek (7. §) — amely ingatlannak értéke kisvárosban 300, középvárosban 700, nagyvárosban 1000 és Pest városában 2000 pengő forint ; b) a városban egy év óta letelepedett, tulajdon műhellyel rendelkező, legalább egy segéddel dolgozó kézműves, egy év óta a városban bejegyzett és kereskedési teleppel rendelkező kereskedő vagy gyáros ; c) tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, kik a városban egy év óta letelepedtek és kisvárosban 40, középvárosban 60, nagyvárosban 80, Pest városában pedig 100 pengő forint házbért fizetnek ; d) az említetteken kívül választók azok is, akik valamely városban két év óta letelepedtek és kisvárosban 200, középvárosban 400, nagyvárosban 600, Pest városában 800 pengő forint biztos jövedelemmel rendelkeznek. Végül e) az eddigi városi polgárok valamennyien választók abban az esetben is, ha az említett pontokban felsorolt feltételek egyikének sem felelnek meg. A választói képesség megállapításánál a törvény említett §-ában számos meghatározás adott alkalmat különféle értelmezésre. A választmány tagjai gondoskodtak arról, hogy a választói képesség megállapítása körül felmerülhető kérdésekben a saját kebelükből alakítandó nyolctagú