Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. — 1848 — A szabad királyi városokról szóló 1848 : XXIII. törvénycikk Buda főváros belső szervezetében és közigazgatásában igen jelentős változásokat idézett elő. A változások két pont körül kristályosodnak ki : a tisztújítás és törvényhatósági közgyűlés körül. Kzek egymással szorosan összefüggenek, és közös kristályosodási tengelyük a népképviselet elve. A törvény életbelépését követő első tisztújítást illetően a változás abban áll, hogy minden választójoggal rendelkező lakosnak alkalma nyílik közvetlen szavazatával résztvenni a tisztújításokon. Sem a tanács, sem a választott polgárság nem önmagát kiegészítő testület többé. A város arisztokráciájának — a tanácsnak és a választott polgárságnak — rendi hatalma ezen a ponton szenvedi az első komolyabb csorbát. A későbbi tisztviselőválasztásokat a törvény a törvényhatósági közgyűlés hatáskörébe utalja. Magát a közgyűlést ugyanez a törvény szervezi meg. A közgyűlés kép viselőtagjainak megválasztásában szintén érvényesül a népképviselet elve, mert a választásokon résztvehet a város minden választójoggal rendelkező lakosa. A népképviseleti elv azonban, amely elméletben lehetővé tette volna, hogy a város minden egyes polgára maga irányítsa a saját sorsát a közösségén keresztül, az első választásoknál Budán nem vezetett az elv szempontjából meglepő eredményre. Gyakorlatilag ugyanis az új törvény megtörte bár a régi városi arisztokrácia rendi hatalmát, de ugyanakkor vagyoni és jövedelmi cenzusok megállapításával utat nyitott — természetesen a polgári rendhez nem tartozó új elemek mellett —• ugyanazon polgári rend túlnyomó érvényesülési lehetőségének. Az 1848. évi első választásokon a polgárság egyébként sem veszti el még lába alól a talajt, amelyen több mint egy évszázadon át állott. Pusztán a polgárjog birtoklása a törvény által is elfogadott jogalap a választójog megszerzésére — ha nem is kizárólagosan. A polgárság nagyobb része élt is a jogával és a régi polgárjoga alapján szerepel a választói névjegyzékekben. Számosan vannak azonban már az első választásoknál olyanok, akiknek neve mellett a választói névjegyzékekben egyéb jogcímek rovatait is kitöltötték. A polgárjog erejének csökkenésével mintegy előjegyezték a választójog folyamatos birtoklásának és gyakorlásának feltételeit. Megérezték az idők fordulását, de ugyanakkor gondoskodtak régi jogállományuk átmentéséről is. A törvényhatósági közgyűlés megalakítása nemcsak a népképviseleti elv megvalósításának szempontjából jelentős. A tanács régi teljhatalmából a közgyűlés veszi át a város ügyeinek felsővonalú intézését. Mindazt, amit a tanács a külső tanács és a választott polgárság önkényes kizárásával