Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Morlin Adorján : A török szultán követe a régi Pesten

A török szultán követe a régi Pesten. II. József császárnak I. Abd-Ul-Hamid szultán

1

) ellen Belgrád visszavételéért indított eredménytelen hadjárata 1791 augusztus 4-én a »status quo ante« alapján megkötött szisztovi

2

) békével ért véget. A békeszerződést azonban a háború folyamán, 1790 február 20-án, illetve 1789 április 7-én elhalt két uralkodó trónutóda, II. Lipót, illetőleg III. Szelim

3

) szentesítette. Szükségszerűen újra felvétettek ezután a monarchia és Törökország között a megszakadt diplomáciai összeköttetések : a szultán 1791 végével útnak indította a bécsi udvarhoz követét, Eba-Bekir-Ratib effendit, levelet adván vele, melyben a nemzetközi jogszokásnak megfelelően trónjának elfoglalását adta tudtul, egyúttal szerencsét kívánt II. Lipótnak trónralépése alkalmából és végül annak az őszinte óhajának adott kifejezést, hogy a két nagyhatalom között a béke örök időkre megőriztessék. Szelim szultán levelében megjelölt e hármas célt, küldetésének indokát a török követ mind Colloredo gróf államminiszternek,

4

) mind Kaunitz herceg kancellárnak

5

) élőszóval is előadta, amikor náluk 1792 február 20-án, illetve 22-én Bécsben ünnepélyes kihallgatáson megjelent, hogy bemutatkozzék és uralkodójuknál kihallgatás kieszközlését kérje. A bécsi »Magyar Hírmondó«

6

) 1792 február 21-én beszámolt ez audienciákról, illetve azok előzményeiről és közölte annak a beszédnek azonos szövegét is, amelyet a követ a két osztrák államférfi előtt elmondott. »Én vagyok az a' szerentsés — szólt az egykorú újság szerint — a' ki elküldettem mint Követe a' fényes Portának, a' Tsászári Udvarhoz, egy Nagy-Úri írással, mellyben vágynak foglaltatva és ki fejezve, szintén úgy a' két Birodalmak között most újjólag örök időkre megerősíttetett hasznos és örökös békességnek költsönös fenn-tartásától való megbiztatás, mint a' fő mértékben szerentsés Ottománi Sceptrumnak Világ-óltalmi Nagy-Uri kézbe vételéről való tudósítás : valamint a' Tsászár' részéről a' Római Tsászári Méltóság' felséges Trónusába lett bé-üléshez, 's Magyar és Tseh Országnak el-kezdett Igazgatásához való pompás tzeremóniajú szerentse-kívánás is.« A követ 1791 november 11-én Sumlaból

7

) indult útnak és november 17-én elérte Bukarestet, ahol tíz napot töltött.

8

) Magyarországra a vöröstoronyi szoroson át december 22-én érkezett,

9

) a pesti határt pedig 1792 január 25-én a déli órákban lépte át.

10

) Az első magyarnyelvű újsághírek, amelyek róla megemlékeztek, 1791 szeptember 16-án, illetve október 25-én a »Magyar Kurir«-ban jelentek meg. »A jövő tavasszal várjuk a' Porta követét Bétsbe, ki F. Urunknak Ts. Királyi Koronához és páltzához szeren15. Tanulmányok Budapest múltjából X.