Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 201 A főpostaépület Gránátos-utcai sarok-feljárójának csaniokában márványtábla hirdeti az épület megalkotásának emlékét. Felépülvén a palota, a közönség nem csekély büszkeséggel fogadta és szívesen fordult meg benne, különösen, amikor nagytermében az irodalmi társaságok felolvasó ülésüket tartották. 84 ) A Gránátos- és Zsibárus-utcák sarkán már állott a nagy palota, mikor a vele szemközti sarkon az az egyemeletes ház még állott, melyet már fentebb említettünk. Az az egykor — az ötvenes években — a Pasgalörökösök tulajdonát képező, régebben 459-es, azután 9-es számú ház 1874-ben Ringauf Hugó tulajdona, aki annak telkét három részre felosztva eladja, s arra három épület épül. 85 ) Akkor a Zsibárus-utcának csak az alsó részén volt két számozott háza, így a felosztott telek csak a Gránátos-utcai sarkon volt, mert az Úri-utcai sarkon Bene Ferencnek, a neves orvosnak a háza volt a Gránátos-utcai telek határa. A SZERVITÁK ÉPÜLETEI. A mai Szervita-teret 86 ) a városfejlődés természetes rendje teremtette meg. A tér maga kb. 1000 négyszögöl elhanyagolt, tervezéstelen, minden perspektíva nélküli, díszt és méltóságot nélkülöző terület volt. Pedig a város legforgalmasabb észak-déli irányú utcája csusztázza, és itt épült fel az 1223-ban alapított Szűz Mária szolgái rendjének (Ordo Servorum Beatae Mariae Virginis), a köznyelven szervitáknak a rendháza és Szent Annának szentelt temploma ; ide sarkal a III. Károly király építette rokkantak háza, ebbe torkol az az utca, mely ama főutcától a legrövidebb vonalban a városbástyák alá vezetett, ma Kamermayer Károly-utca, és az az utca, mely az invalidusok házának és Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék székházának homlokzatával ékes, s amely közvetlen útvonal a Ferencesek templomához és ahhoz a főútvonalhoz, mely Hatvan—Eger felé nyitja meg a nagyvilágot. Ez az utóbbi utca az egykor Irgalmasok-utcájának és előbb Kalácssütő-utcának, utóbb Gránátos-utcának nevezett mai Városház-utca, s ennek északi sarkán áll a szerviták temploma és rendházának keleti oldala. A szervita-telek történetét 1735-ig körültekintően és az akkori ismeretekhez képest részletesen megírta alapvető művében Rómer ; 87 ) mégis arról néhány szóval itt is meg kell emlékeznünk. A török időkben, vagy talán még annak előtte is itt, e földdarabon temető volt ; mikor a múlt század hetvenes éveiben a mai főpostaépület földmunkáit végezték, garmada emberi csontra találtak a munkások. A szerviták a visszafoglalás után mindjárt kapnak engedélyt a letelepülésre (1688-ban), de a szükséges építkezésük ügye a hosszú ideig tartott huza-vona után, meg az invalidusházba északnak beékelődő nagy mecset kérdése miatt is jó soká elhúzódott, és csak évtizedek multán építkezhettek ott, ahol otthonuk ma is fennáll. Kolostoruknak a tér felé álló része 1722-ben, hátsó része pedig csak 1777-ben épült fel.
