Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Clauderné Vladár Margit : A Várszínház története

A VÁRSZÍNHÁZ TÖRTÉNETE 173 5 év múlva fogadta el. Tekintettel arra, hogy Buda város segítség nélkül ezeket a költségeket nem tudta volna viselni, a városnak a Királyi Kincstár a főfizetö hivatalnál 6000 forintos részletekben utalta ki a szükséges összeget. Ezeket a részleteket Pogner Károly számadó vette fel, aki a városnak volt kiküldötte. Időközben Kempelen Farkas a tervet és költségvetést elkészítette és az általános udvari építési igazgatósághoz felterjesztette. A terveket felülvizsgálták és elfogadták. Gróf Pálffy Károly udvari kancellár javaslatára Kempelen Farkas a munkát megkapta, mivel az átalakítást a legolcsóbban vállalta. A költségvetést a következőkben állapította meg : a) A templomnak színházzá átalakítása 20.992 frt b) A szomszédos klastromépület alsó helyiségeinek kaszinóvá leendő átalakítása, három tekepálya előállítása 4.985 « c) Egy ruhatár előállítása a színházi kellékeknek 2.000 « Összesen 27.977 frt d) Amennyiben azt kívánnák, hogy a színház farsang idején a földszint felhasználásával táncteremnek is szolgáljon : ezzel a költségek 385 forintra rúgnának, így az egész építkezés költsége 28.362 frt lenne. Kempelen Farkas hajlandó volt a fenti összegért az átalakításokat elkészíttetni és 1787 januárjában, miután a templomot szentségtelenítették, hozzákezdtek az építkezéshez. Az átalakítási munkálatokat Kempelen Farkas, majd Schönstein udvari tanácsos irányította. A régi templom harangjából ágyút öntöttek, a szentély alatti kripta egy részét süllyesztőnek használták. Az ide temetett holtakat a közeli temetőben hantolták el, a kolostori cellákból öltözők lettek, és az egykori főoltár helyét a színpad foglalta el. Kempelen átépítési tervei egyedülállók voltak e nehéz feladat megoldásánál, mivel az épületnek templom jellegét teljesen el kellett veszítenie. Sajnos ezen átalakítási tervek Bécsben vannak, és így azokhoz hozzájutni nem tudtam. 1787 őszére a színház elkészült és az előadások megkezdődtek. Schönstein tanácsos a megnyitás napjának október 16-át említi, s így az első előadás október 17-én volt. Az előadott, természetesen németnyelvű darabnak a címe : »Der Mönch von Berge Carmel« volt. A Várszínház homlokzata nagyon hasonlít a bécsi Josefinus épületekre, a schönbrunni park egyes pavillonjaira s így magán viseli a bécsi mester kezenyomát. A XVIII. század végén uralkodó copf-ízlés tipikus jellegzetességei láthatók középrizalitos homlokzatán. Az átalakításnál a karmelitatemplom szép barokkívelésű homlokzatát egy síkba építették át és talapzatát kváder-kövekből rusztikusán képezték ki.