Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Clauderné Vladár Margit : A Várszínház története

174 CIAUDERNÉ VI,ADÁR MARGIT A félköríves lezárású főbejárattól jobbra és balra két kisebb bejárat is van. A főbejárat fölé erkélyt építettek, az oromzatra a város címere van elhelyezve. Kempelen Farkas a színház homlokzatára és a színpad feletti részre a következő felírást akarta tétetni : Ubi missae Nunc musae Ubi tabernaculum Nunc spectaculum. Ez a vers Pauler Tivadar, volt igazságügyminiszter hagyományából származik. A felírást azonban alkalmatlannak találták és ezért elhagyták. A bejárat egy elég tágas előcsarnokba nyílik, jobbra és balra lépcsősor vezet a páholyokhoz. A fordulók oldalán levő fülkékbe vázák vannak elhelyezve. A színház belső tere 25 bécsi öl hosszú (47 m 30 cm) és 9 bécsi öl széles (17 m 6 cm). Ebből 10 öl jutott a színpadnak, amely elől 6 öl, a háttérben pedig 4 öl 1 láb és 6 hüvelyk széles. A földszint 8 öl 7 hüvelyk hosszú, ovális alakú. A színház 1200 néző befogadására volt alkalmas. Három emelete közül kettőn voltak páholyok : összesen 33. A harmadik emeleten középen zártszékek voltak, oldalt karzati ülőhelyek. A földszint jobb- és baloldalán 5—5 páholy volt. Az udvari páholy az első emeleten, a színpadtól balra volt elhelyezve. A nézőtér függőleges tagoltságát pillérek adták, amelyek ízlésesen díszítették a nézőteret. A páholyok mellvédfalai nem túlzott ívelésűek. A harmadik emeleten sima, festett ballusztrád-sor van, ami meglehetősen kiütközik a nézőtér összhatásából. A proszcénium architektúrája egyszerű, egészen fehér, aranyozott lécekkel díszítve, középen a magyar címerrel. Ugyanígy van festve az oszlopfő, a lábazat és rozetták is. A mennyezet művakolattal van ellátva, szürke és kékre festett mezőkre van osztva, melyeken a különböző művészetek jelképes képei voltak, középen Apollo feje szürke alapon. A páholyok ívelése kékszínű volt szürke széllel. Az átépítésnél egész sereg budai iparos dolgozott. A kőművesmunkákat Hikisch Kristóf kőműves végezte. Az épületen dolgozott még Gelinet Ferenc festő, Hoff József üveges, Seybaud Mihály lakatos, Ibiéin János kárpitos, Bonnir Mátyás ácsmester, Stelzer Péter kádármester, Herbka Antal bádogos és három kályhásmester : Hinterauer János, Bleicher József és Mesch András. Belső berendezésén a következő asztalosok dolgoztak : Regele József és Heyne József. Díszítésén Messerschmidt János szobrász, Endl Ferenc kőfaragó, Lässer Willibaldus faldíszítő, Tanzinger Mátyás, Wunsch Lőrinc és Meichl Pál festők és mázolok dolgoztak. Gyertyaöntőjük Killender Ignác, szerszámkészítőmesterük Langer Antal, kötélverőjük Hoffbauer József és műszerészük Westhoff er Ignác volt. A színház belsejét többször átfestették és helyreállították. Legelőször 1815-ben gróf Ráday bérlő, 1854-ben Buda városa és 1884-ben Budapest főváros. Ugyancsak 1884-ben építették az elsőemeleti erkélyt. Ekkor az egész színház belsejét fehérre festették, arany díszítésekkel látták el.