Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Gárdonyi Albert : Régi budavári házak

4 GÁRDONYI ALBERT A háznak két udvara és két pincéje volt, mely utóbbiak mindegyikében 800 akó bort lehetett elhelyezni. Az emeleten 3 nagyobb és egy kisebb utcai szoba volt, az udvari részben pedig két nagyobb és egy kisebb szoba, egy konyha és egy előszoba, továbbá két terem, melyek egyikéből két mérföldnyi távolságra el lehetett látni a Dunán. A földszinten az udvaron egy 600 véka gabona tárolására alkalmas boltozott helyiség volt, az utcai oldalon pedig két üzleti célokra használható boltozott helyiség. Volt ezeken kívül még négy nagy utcai bolthelyiség, valamint egy szobából és kamrából álló házmesterlakás, továbbá két istálló, az egyik 18, a másik 6 ló számára, egy nagy szénapadlás és egy kamra. A boltozott bejárat alá három kocsi volt állítható, s a két istálló előtti udvar olyan tágas volt, hogy ott gabonatárolásra szolgáló ládák nagy számban voltak elhelyezhetők. A részletes leírás végén közölt méretekből megállapítható, hogy ez az árajánlat mindkét Werlein-házra vonatkozott, melyek egyikét az előadottak szerint Werlein jogutóda kevéssel utóbb két részletben értékesítette. Csupán a másik Werlein-ház volt az, amelyet 1743-ban Batthyány Lajos és Károly grófok megvásároltak, amint ezt a házért fizetett vételár is tanúsítja. A Batthyány grófok tulajdonába jutott ház emeletes volt, a korábban értékesített Werlein-ház pedig földszintes, s ebben voltak a bolthelyiségek és az istállók, aminek az a magyarázata, hogy az utóbb említett ház nem lakóháznak épült, hanem gazdasági célokra volt rendelve. A megvásárolt emeletes lakóházat gróf Batthyány Lajos nádor újjáépíttette s ebben fogadta 1751 augusztus 8-án Mária Terézia királynőt budai látogatása alkalmával. (Fővárosi könyvtár évkönyve 1938. évf. 233. 1.) A Batthyány-palota után következő házat a kremsmünsteri apát építtette, s az 1696. évi telekösszeírásban mint két különálló ház van felvéve, aminek az a mag}^arázata, hogy a Werlein-házhoz hasonlóan az egyik épület itt is gazdasági célokra volt rendelve. В szerint az első ház homlokzata 8 öl 4 láb, a hátsó része 9 öl, hossza pedig 26 öl volt, falai, boltozatai és pincéi jó állapotban voltak. Az összeírás szövege szerint : »Nro 246. Ain Haus auf dem Haubt-Plaz hat im Gesicht 8 Klafter 4 Schuech, im Ruckhen 9, und 26 Klafter in der Länge, hat guets Gemäuer, Gewölber und Keller.« A másik ház homlokzata és hátsó része egyaránt 9 öl, hossza pedig 27 öl volt, falai, boltozata, pincéi jó állapotban voltak ; az összeírás szövege szerint »Nro 245. Ain Haus auf dem Haubt-Plaz hat im Gesicht wie im Ruckhen 9 Klafter, und in der Länge 27 Klafter, hat guets Gemäuer, Gewölber und Keller.« A kremsmünsteri apát telekszerzésére és házépítésére vonatkozó adatokat azon útleírásból ismerjük, melyet a nevezett apát komornokja készített, s az apátság levéltára őrzött meg számunkra. Ezt az útleírást több mással együtt Lehner Tasziló adta ki 1900-ban »Reisebilder aus dem XVII. Jahrhundert« cím alatt, s ámbár szószerint csupán feltűnően keveset vett át az eredeti szövegből, a lényegest mégis megtaláljuk a kiadványban, s ez a budai telekszerzést és házépítést kellő világításba helyezi. E szerint Kollonics Lipót bíbornok szólította fel Schrevogl Erenbert apátot, hogy a töröktől visszafoglalt budai vár újjáépítésében vegyen részt, mire az apát útnak indította Grinzenberger Kristóf nevű udvari építőmesterét (Hofmaurermeister), hog}" számára a budai Várban megfelelő házhelyet nézzen