Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Gárdonyi Albert : Régi budavári házak

RÉGI BUDAVARI HÁZAK 5 ki. Werlein István kamarai kormányzó 1687 május 8-án már kiállította azt a teleklevelet, mely szerint az apát a Vizi- és Székesfehérvári-kapuk közötti téren (auf dem Platz negst an dem Wasser- und Stuhlweissenburger Thor) házhelyet kapott azon feltétel alatt, hogy azon keresztény munkásokkal rendes házat építtet s a ház utáni polgári terheket viselni fogja. (Mit Christen wohl auf erbaut und die bürgerliche onera darauf verbleiben sollen.) A házhelyen eredetileg több kisebb ház (unterschiedliche kleine Häuser) állott, amelyekhez három pince (drei guten Kellem wohl versehen) tartozott, s ezek egyikében 172 török foglyot őriztek. Az építőmester javaslatára az apát elhatározta, hogy Budára utazik s személyesen adja meg a házépítésre vonatkozó utasításokat. 1687 május 25-én útnak is indult Schrader György nevű komornokja társaságában s Linzben hajóra szállott, hogy a Dunán tegye meg az utat Budáig. Ez a Schrader György részletesen leírta az egész dunai utazást, amely nem volt veszélytelen s kalandokban is bővelkedett. Bennünket ebből az útleírásból csupán a budai vonatkozású részletek érdekelnek, amelyek szerint az apát június 2-án estére érkezett Budára, amikor is a Vár kapuinak már zárva kellett volna állani, a várparancsnok rendeletére azonban mindaddig nyitva maradtak, míg az apát poggyászát felvitték a Várba Június 3-án az apát a kamarai kormányzó és a császári építőmester társaságában megszemlélte a hét házból alakított házhelyet s a nevezett építőmester által építési tervet készíttetett. (Herr Praelat aber haben niit dem Kays.CameralInspector und Baumeistern die Brandstetten, so in sieben kleinen Häuser bestanden, besichtiget, alles ordentlich ausgetheilt, und durch angezogenen Herrn Kays. Baumeistern darüber ein Riss machen lassen.) Ez a császári építőmester nincs megnevezve, más forrásokból azonban megállapítható, hogy Venerio Ceresola volt, aki Buda városa újjáépítése körül nagy érdemeket szerzett. Június 9-én hagyta el az apát a budai várat s hazaérkezése után úgy döntött, hogy az apátság embereivel fogja a budai házat felépíttetni, mert a budai munkabéreket túl magasaknak találta. Valósággal így is történt : a kremsmünsteri apátság scharnsteini és eggenbergi uradalmaiban termelték ki a házépítéshez szükséges fát és meszet, s az apátság Grünauer András nevezetű tutaj osa szállította le az építőanyagot a Dunán Budára, ahol aztán a ház Grinzenberger Kristóf apátsági építőmester vezetése alatt hamarosan felépült. A budai házra a kremsmünsteri apátságnak egyáltalán nem volt szüksége, és ezért kezdettől fogva bérbeadás útján értékesítette. Az előbbiekből már tudjuk, hogy 1718-ban a budai várparancsnok szállása volt, aminek építésénél fogva teljesen meg is felelt. A legújabb időben a vallásalap szerezte meg a házat és jelenleg a pápai nunciatura van benne elhelyezve. • A kremsmünsteri apátság házának északi szomszédja a török hódoltság után Bösinger Ignác lett, ki 1693-tól kezdve viselte Budán a polgármesteri tisztet. Ez a ház a kremsmünsteri apátság házához viszonyítva szerényebb méretű volt, mert homlokzata csupán 5 ölet tett ki, s ugyanolyan méretű volt a szomszédos ház homlokzata is. A Rabatta-hagyatékban talált térkép szerint mindkét ház egy-egy régibb házteleknek felelt meg, s valószínűen a középkorban is ugyanilyen méretű házak állottak a helyükön. Ezután ismét tekintélyesebb ház következett, amely Sautermeister Frigyes