Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához

ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 141 Ámde térjünk vissza Batthyány Ádám gróf hadikészülődéseihez, amelyek immár másfél hónap óta tartottak. Amint Kéry leveléből láttuk, Ádám gróf most Körmenden tartózkodott s bandériumával, vagy innen, vagy pedig Jánosházáról indult útnak. Július 20-án a bandérium menetkész volt, s ezen a napon Ádám gróf megindult — Székesfehérvár felé. Ugyanis Ádám atyjának július 19-én Rohoncon kelt leveléből látjuk, hogy Károly herceg újabb parancsot intézett Ádámhoz, melyben elrendelte, hogy siessen Fehérvár tájára és ott egyesüljön Caprara hadaival. Az apa, Kristóf gróf ezeket írja fiának: »Vettem leveledet, kiben irod, hogy Isten jóvoltából holnap lészen megh indulásod, és siecz, mivel az Herczegh orderye uyobban is érkezett, hogy Caprára vrammal sies Feyérvár táyán conjungálny magadat, kívánom édes fiam tegyen Isten szerencséssé minden utadban. Az minémü, híreket irsz, hogy a Bavarus népeis miképpen járt az ostrommal, ezt a hirtelenséget így szokta követni az szerencsétlenségh, a ki talám csak az maga gloriáyat üzi ; mindazáltal a jó reménségh szerint adgya Isten rövid idő folyása alatt kezünkhöz Budát. Groff Kéri Ferencz vram itt léuén ma nálam, őkegyelmeis beszéllette ezen híreket mégh levelednek érkezése előtt az ő kegyelmének írt leveledbül, hanem továbbis az mi uy hirek lesznek ne mulas el tudóséttani, kedvesen veszem, mert ritkán hallok az hírekben hamar.«

90

) Úgylátszik, Kristóf gróf ezen levelében a sikertelen július 13-i rohamra célzott, melyet maga is elhamarkodottnak tartott, s erről tehetett neki említést Kéry is, akit nemsokára szintén Buda falai alatt találunk. Ádám gróf tehát július 20-án megindult Székesfehérvár felé ; úgylátszik, hogy Caprarának és Batthyánynak figyelő hadtestükkel, az Eszék körül táborozó oszmán vezér mozdulatait kellett szemmel tartani. Ugyanis 1686 július derekán — amint Kéry leveléből is láthattuk — az foglalkoztatta a kedélyeket, hogy vájjon Buda fölmentésére jön-e oszmán sereg vagy nem és ha jön, milyen erősségű? Ekkor híre terjedt, hogy Eszék körül nagyszámú oszmán had táboroz. Megindult erre a levélbeli kérdezősködés. Július 16-án gyöngyösi Nagy Zsigmond levelet ír atyjának, Nagy Ferencnek, melyben tudatja, hogy »Az eszéki török táborral it semmit sem tudnak, oda vannak kémek, havaiami lesz, azok meggyüvén megh tugyák mondani«.

91

) Ugylátszik. Batthyány Ádámot is érdekelte az oszmán fölmentő sereg holléte és ereje, mert Nagy Ferenc július 17-én megírja neki egy iszpája vallomását, melyben az eszéki táborról is szó van. E szerint : egy iszpájátul kérdezték, hogy vájjon Eszéknél van-e derék oszmán tábor. Mire ez köntörfalázva azt válaszolta : »bizony nincs jámbor, valami kevés vagyon ki hidat őrizi, három, négy ött ezer lehet. Azt is kérdezték, hogy ha Budát megvehetik-e a keresztények, arra azt felelte, bizony jámbor Buda nem fél, csak mind harmad éve egyszer el szöknek alula, puskákat ott hadgyák, edigis jőt volna feles Tatár segícségére, de az útban megh haraguttak, nem akarnak jönni, imár a török császár sok ajándékot igért nekik, rövid nap el jönnek.«

92

) Az Eszék körüli oszmán tábor még július végén is foglalkoztatta a magyarságot, de — amint később látni fogjuk — ez a tábor nem Buda fölmentésére sietett, hanem Horvátország felé nyomakodott. Említettük, hogy gróf Kéry Ferenc július végén már szintén Buda alatt volt s úgy látszik, ő is részt vett a vár ostromában, és »Buda