Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához

ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 139 az Isten az haiduinknak adót sok ezerekre beszillik és hogi az budai vezér feleségeis foghva volna a liaiduknál más fö török buMákkal, ha muscatirosok kézibe volnának ezek a buliák tudom sok file lakodalom volna, musica nikölis, az lovaknak valóba szűk furasiok van Buda táián s a tiszteknek is limitálták menni lovat tarthasson egi egi tiszt, secundum propositionem officii, 7 ezernek mondgiák az janczart a ki ben volna, lovast pedigli ezer hat százat, czak töb Bogár ne giönne, a ki diversiot tehetne, Palatínus vram ö nagysága ma megien el. . .

8 °) íme tehát Kéry már pontosan értesült arról, hogy a brandenburgiak Buda alá érkeztek, tudomása van az oszmánok június 26- és 27-i kicsapásairól, továbbá Bottyán hadnagy sikeres és zsákmán}-dús csepeli kirándulásáról, pontosan tudja Abdurrahman budai basa ifjú nejének és több oszmán nőnek elfogatását is és ezen tényt megfelelő megjegyzésekkel kíséri. Ezenközben Batthyány Ádám a táborbaszállásra, tempósan bár, de állandóan készülődik. Nagy Ferenc vicegenerális július 4-i leveléből látjuk, hogy ekkor már összeállították a végvárakból a táborba szánt lovasok és gyalogosok számát, s tudjuk, hogy egy-egy dunántúli végház Buda alá mennyi magyar vitézt adott. Miután Nag3^ Ferenc ezen jelentésében kiemelte, hogy sokat gondolkodik azon, hogy »miképpen tölthessük ki a végbeliekbül a táborba menő népet«, mert hiszen ezek távozása után a végházakban alig marad valaki, egyben megküldi az »Egerszegről és a több végházakbul a Táborra menő vitézlő rend számá«-nak kimutatását, amely azonban már ismeretes.

81

) Ádám gróf tehát ekkor már komolyan mozgolódott és körülbelül 900 emberrel készült Buda alá. Ámde ekkor nemcsak a főurak bandériumai készülődnek, de megmozdulnak a vármegyék is. Július 5-én Niczky Sándor Batthyány Ádámmal tudatja, hogy a nemes (Vas) vármegye méltónak ítéli lenni, »hogy ki ki maga jó magyarságitul moveáltatván . . .insurgállyon, annyval is inkáb, hogy füzet eő fölsége és immunisok lesznek az quartélytul.«

82

) Táborbaszállását jelenti július 10- és 11-én Esterházy János is, aki Ádám gróffal tudatja, hogy az oszmán tábor Eszékhez érkezett, és némely része már által is költözött a hidakon, így tehát a vezérlő hercegek parancsára jövő hétfőn hadaival ő is Buda alá indul.

83

) Másnap, július 11-én Esterházy, Ádám grófnak újra megírja, hogy a IyOtharingiai herceg parancsot adott neki, hogy siessen a táborba, főleg pedig »a gyalogságot parancsolja, hogy Budához promoveállyam hova hamaréb«, így tehát nem késhet, hanem a jövő hétfőn megindítja hadait, s azon lesz, »hog}

7

" az gyaloghságöt ide hozván (t. i. Győrbe), hajókon szállíthassam Buda alá«.

84

) Egészen valószínű, hogy ugyanekkor Ádám gróf is indulási parancsot kapott Károly hercegtől, mert erre később Caprara hivatkozik. Károly herceg parancsára Batthyány Ádám is megindult, de július elején csak Szentgrótig jutott el. Úgylátszik, iderendelte »népét«, ámde a hadinépet nem találta ott úgy, amint azt remélte.

85

) Ámde a budai tábor urai már sokalhatták a hosszas készülődést, és július 11-én Caprara Aeneas megsürgeti Ádámot, hogy végre jelenjék már meg hajdúival Buda alatt. E sürgetésben Caprara hivatkozik Károly herceg egy előbbi parancsára.

86

) E sürgetés ellenére Ádám gróf toborzása lassan haladt, »népe« Szentgrótra nem gyűlt össze, noha Nagy Ferencet is nógatta, hogy a táborra 120 lovasnál többet küldjön neki. Nagy erre azt válaszolta, hogy megtenné,