Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
138 IVANYI ВЩ,А mi hirei érkeztek volna azonban a török giülekezetiröl avagi Bnda felől«, sub rosa közölje vele. Június 28-án ugyancsak gróf Kéry újra megkérdi, hogy »Buda felöl mi jót érthetet kegyelmed ugi arrólis ha valami giolt Töröknek«, tudósítsa. Azután jelzi, hogy Ferenc fiát »az kegyelmed udvarlására ha eléb nem is hetfon el köldem nagi kötelességgel kérvén kegyelmedet, zabolába tarcza s a Bortul megh kéméltesse.« így tehát Buda ostromában Batthyány Ádám keze alatt résztvett az ifjú Kéry Ferenc gróf is. Végül az apa még arra kéri Ádámot, hogy időben tudassa, hogy mikor gondolja a táborra való megindulását. 77 ) Még jól meg sem indult Buda ellen az ostrom, midőn már megint baj volt az élelmiszeres szekerekkel, amint azt a csákányi sereg (kicsinytül fogva nagyig) egy július 1-én kelt jelentéséből látjuk. Ezek Batthyány Kristófnak jelentik, hogy : Az nemes vármegyének limitatioja és Nagyságod parancsolattya szerint el küldöttek két szekerinket kegyelmes urunk eő feölsége prof untjának az hadak számára való vitelére, az mint Pápán harmad napigh várankoztanak, másonnandis érkezvén szekerek, ugy mint hat szekérrel gyülekezvén eözue, azomban pápai kapitány urunk eő kegyelme, keresvén említet szekereket, hogy Giőrigh az gyalogságnak az eleséghet el uigyék, s onnend az Dunán vitetődik alá Buda felé. Azomban Vataricz Péter pápai vaida urunk eő kegyelme az edgik szekerünket el haitatta eíhlitet gyaloghságnak eleségének el vitelére Buda alá. Kérik tehát Kristóf grófot, hogy a szekerek körül csináljon rendet, mert »így nem az ő feolséghe szolgálattyán, hanem emiitett pápai vaida hatalma alat vagyon mind szekerünk és embereink.« 78 ) Batthyány Ádám bandériuma még július elején sem gyűlt egybe, annál kevésbbé volt menetkész, és a július jó része lassú ütemű készülődéssel telt el, noha július 2-án Győrből Esterházy János nem minden célzás nélkül azt írta Ádám grófnak, hogy : »Én az táborra ött száz gyalogost és két száz lovast küldöttem Budához«. Eme gyengéd célzás mellett azonban Esterházy híreket is közöl. írja, hogy az oszmán had fővezére nagy erővel Nándorfej érvárra érkezett, azután, hogy : »Budát ez héten kezdik derghassan lőni, az városát kevés resistentia után pusztán hattá az török, hirlelik tegnap és tegnapelőtt, hogy az Viz városttis obtineálták az mieink, de bizonytalan ez még«. 79 ) Esterházy hírei is teljesen megbízhatók voltak, mert június 24-én a keresztények a Vízivárost tényleg elfoglalták és a várat is lőtték. Általában állíthatjuk, hogy a Budával kapcsolatos hírszolgálat ekkor jól működött, és a levélírók hírei megbízhatók valának. így pl. az a gróf Kéry Ferenc, aki eddig Batthyány Ádámot ostromolta folyton hírekért, most maga lesz hírforrás és július 4-én Bécsből, úgylátszik gróf Batthyány Kristófnak a következőket írja : Kötelessigem szerint adom kegyelmednek értésire, hogi az budai obsidio nagi és sőrő agiuk lövisivel bombák be vetisivel continuáltatik, az Brandenburgus hadais el érkezvén már oda (akik egi felől fogiák lőni), jó remenségh van Budának hamar való meghvételiről, kit hova hamarab adgion Isten, azomba az ben levők giakran ki csapnak, a mint hogi e napokban ki csapván másfél ezerén а В a varus hadába alkalmasént le konczoltak s egi obrist leitenantis el veszet, véghtire az harczolás jó ideigh tartván, az mieink repusaltak az ellenséget, csak valami török erő ne giőien ad summum 4 hétigh ugi hiszik Isten kezünkbe adgia, az minapi niereséghez melliet
