Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 137 persze az oszmán diplomácia is. Egy névtelen levélíró május 1-én Krakkóból jelenti valakinek, hogy az oszmán a muszkát rá akarta bírni, hogy mellettük fogjon fegyvert a lengyelek ellen, azonban ez a kísérlet nem sikerült. Moszkva a kétes értékű fegyverbarátságot nem fogadta el. 72 ) A Porta ezen kísérletéből nyilvánvaló, hogy az oszmán, okulva az 1683. esztendő példáján, az orosszal akarta lekötni a lengyelek erejét, nehogy a keresztény hadak segítségére siethessenek. Május 17-én a mindig élénken figyelő és figyeltető Babocsay Ferenc Veszprémből Batthyány Ádámnak jelenti, hogy »az törökök lassan lassan hol több, hol kevesebb az Dunának szélin jőtön jőnek«. 73 ) Május végén, június elején Batthyány Ádám bandériuma is nekifogott a lassúütemű készülődésnek, és bizony ez a készülgetés majd két hónapig eltartott. Elöljáróban, úgy mint 1684-ben, mindjárt az elemózsiás szekerekkel volt baj ! Ugyanis Nagy Ferenc vicegenerális május 31-én Batthyány Ádámnak azt jelenti, hogy ő bár az ország javára mindent kész megtenni, de »nem tudom — írja — honnéd telik ki az végbeliek számára való szekerezés, mivel főcommissarius uram kétt száz szekeret vetett Prófont alá erre a vármegyére, már limitáltatott is«, azonban a vármegye kijelentette, hogy a ki Táborra megyén, csináljon magának szekeret. 74 ) Nagy tehát, meg a vármegye is sokalta a kivetett 200 szekeret, »kiket in instanti kérnek és mennek is már«, de ezenfölül katona is kellett, és a falukról bejött vitézlő rendnek is menni kellett Buda alá, s így Nagy meg van akadva, mert —-írja — »nem tudom ki fogh Nagyságod mellett föl ülni s a mezőre menni, mert a régiek ki el holt, kit levágtak, ki pedig a szolgálatra alkalmatlan«. 75 ) Ebből láthatjuk, hogy Batthyánynak nem volt könnyű bandériumát összeszedni, hiszen ekkor Magyarországon nemcsak anyag-, de emberhiány is volt. A folytonos háborúskodás, hazánk állandó hadszíntér volta mindent tönkretett. így tehát Batthyány Ádám június 24-én még javában Rohoncon volt és Nagygyal együtt törték a fejüket, hogy honnan vegyenek megfelelő emberanyagot a bandérium fölállításához. Ádám gróf, noha Rohoncon tartózkodott, mégis a Buda alatt történtekről tájékoztatva lőn. Látjuk ezt atyjához, Kristóf grófhoz intézett s június 24-én kelt leveléből, melyben ezeket írja : »írhatom Nagyságodnak, hogy Budát bizonyosan már megh szállották, most csinállyák a Bateriákat, gondolván, hogy egy hét alatt elkészítik, megh vétele felől nagy reménséghben vannak, minthogy is sémi töröknek segítségére való jövetelét nem látyák. Bavarus Herczegh a ki Dunán tul Pest felé ment vala, már megh egyezett Lotharingus herczeggel, Pestet megh vévén, egyébarántis a török pusztán hagyván csak belé szállott.« 76 Batthyány Ádám értesülései jók és pontosak voltak, mert június 17-én Pest bevétele tényleg megtörtént, június 18-án körülvették Budát, az ágyútelepek fölállítását valóban elkezdték, és az is a tényeknek megfelelő értesülés volt, hogy Miksa Emánuel bajor herceg hadaival, a Károly herceggel történt megegyezés folytán, a Duna bal (pesti) partján haladt Buda felé. Batthyány Ádám jólértesültségéhez folyamodott gróf Kéry Ferenc is, aki június 25-én Kőszegről írt levelében fölkéri, hogy »kegyelmednek ha
