Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
128 IVANYI BÉLA Végre július elején Esterházy Pál nádort már táborban találjuk, ámde levelét július 5-én még csak »Ex castris ad Réu Komárom positis« keltezi és Batthyány Kristófnak meghagyja, hogy bandériumát fia, Batthyány Ádám vezérlete alatt küldje ide, s »Uy hirrül azt Írhatom kegyelmednek, hogy Budát már a mieink lövik, ahova én is sietek«. 38 ) A nádor ezen értesülése azonban hibás volt, mert a budai szemtanú rab »Narratio obsidionis Budae« című naplója szerint Buda lövetése csak július 14—15 közti éjjelen, éjfél tájban kezdődött, amikor »40 bomplit« (azaz : bombát) lőttek a várra. 39 ) Azonban ez sem lehetett még a vár komoly lövetése, hanem csak az ostromágyuk belövése. Buda rendszeres lö vetése csak július 16-án kezdődött. Budavár ostroma kezdetén a magyar-német táborban még nagy volt a lelkesedés. Hiszen már maga az a tény, hogy Buda vára alá jutottak, nagy dolog volt. A csapatok azzal a rendületlen reménységgel érkeztek Buda falai alá, hogy a várat gyorsan el fogják foglalni. Sőt voltak, akik a vár esetleges feladásáról ábrándoztak. Ennek alapja talán Pest város könnyű elfoglalása volt. Az ábrándozok csoportjába tartozott Ruszti Nátl Lipót soproni polgár is, aki július 18-án Sopronból — valószínűleg szerzett értesülései alapján — Batthyány Kristófnak azt írta, hogy : Bizonyos az, hogy eő feölséghe .... hada az Buda táián lévő törököt nemcsak megh verte s el szellyeztette, hanem sz. Geller hegyét megh vévén, onnéd mosárokbul tüz hányással s röttenetes ágiu lövéssel kezdettek ugy az valosághos obsidiohoz, egy rövid nap föl adássát rémülik Budának, annyval inkáb, mivel mint alatt mint fölötte Budának két hajós hidat vetettének az Aramada alkalmatossághára nézve. 40 ) Nátl e levelében valószínűleg a június 9-i nagy csatára gondol, melyet az említett budai napló szerint az oszmán nyert volna meg, ami azonban alig hihető, hiszen egy vesztett csata után Károly hercegnek aligha állott volna módjában Budát cernírozni, ami pedig a csata után néhány nappal, június 15-én megtörtént, és a naplóíró maga is elismeri, hogy a »Loteringus« ezen a napon »Budát formális obsidióval vette körül«. Új adat Nátl levelében a szent Gellért hegyének elfoglalása, amelynek tövében a budai napló szerint július 11-én még a szerdár állott és amelyet a napló szerint Károly herceg csak július 21-én foglalt volna el. Itt valószínűleg Nátlnak van igaza, s a Gellért-hegy elfoglalása valószínűleg előbb történt. Július 21-én hatalmas ágyúzás közepette a keresztények Buda alsó városát, azaz a mai Vízivárost foglalták el. Az ágyúzás e napon olyan nagyarányú volt, hogy azt állítólag még Zalaegerszeg környékén is hallották, ami azonban kissé valószínűtlenül hangzik. Július 21-én ugyanis Nagy Ferenc vicegenerális Egerszegről Batthyány Kristófnak azt írja, hogy : »A lövések mind Buda felől, mind Viruiticza felől csak a hegyekre megh hallatnak, egész haynaltul fogvást estvélig«. 41 ) Lehet, hogy a viroviticzai ágyúzás elhallatszott Egerszegig, de a légvonalban majdnem 200 kilométernyire fekvő Budától az ágyúzás hangja aligha hatolt el eddig. Július folyamán tehát Buda ostroma már javában folyt, s végre augusztus 4-én bandériumával gróf Batthyány Ádám is megérkezett Buda alá, és ezt siet atyjával, Kristóffal tudatni. »Isten segétcségébül ma ide az eo fölsége Armadájához érkeztem szerencséssen, Nagyságodnak
