Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához
ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 125 így állván a dolgok, november derekán a nádor a magyar hadat eloszlatta, s ő maga is a hónap végén már Bécsben volt. 1683 elején Bécsben már tisztában voltak azzal, hogy az oszmánság részéről valami készül, csak azt nem tudták még, hogy a készülődésnek mi a végső célja. 26 ) Erre való tekintettel I. I^ipót király már februárban elrendelte, hogy egy tekintélyes magyar haderő is álljon az oszmánok ellen készenlétben. A sereg létszámát legalább 5000 főben állapították meg, és a nádor gróf Batthyány Kristófnak mint a király tanácsosának titoktartás terhe mellett azt is megírta, hogy a király valamelyik oszmán kézben lévő várat akarja megtámadtatni. 27 ) Hogy Iyipót akarata és a készülődés komoly volt, azt bizonyítja, hogy a nádornak meghagyták, hogy a magyar katonaság fizetését illetőleg dolgozzon ki egy javaslatot. Esterházy a fizetési tervezetet el is készítette, annak egy példányát a dunántúli főkapitánynak, Batthyánynak is megküldötte. Ezt a fizetési tervezetet a függelékben közöljük. (A nádor ezen tervezetébe a minden lében kanál Kollonits érsek is beleavatkozott, s a nádori javaslattal szemben a magyar lovaskatonáknak csak havi három, a gyalogosoknak pedig csak havi két forint zsoldot akart fizetni, amin a nádor fölöttébb megbotránkozott.) 1683 tavaszán már a szemben álló felek részéről komoly készülődés folyik, és a nádor május 20-án Köpcsényből Batthyány Kristófnak azt írja, hogy csak helyeselni tudja, hogy a nemes vármegyéket személyes insurrectióra kényszeríti és táborba »szálléttya«. A vármegyék hada azon föld védelmére elég is lesz, ha személyesen szállnak hadba, »nem lévén mitől egyébaránt is tartani ottan, mert az Budai vezér minden ereiét (úgy tudom), hogy Budához szálléttya táborban, mely ellen is elegendő embere vagyon eő feölségének és így azért intésztetett úgy a dologh. . . hogy kegyelmed ott a táyon a nemes vármegyékkel, én pedigh Dunántúl az magyar urak Bándériumival promoveállyam eő feölsége szolgálattyát«. 28 ) Két nap múlva (május 22) a nádor Köpcsényből újabb levelet intéz Batthyány Kristófhoz, melyben fölhívja, hogy mivel ő fölsége armadája már közel van Marcaltőhöz, Batthyány a maga táborát helyezze máshová és inkább vigyázzon Kanizsa felé, »mivel a Budai vezér mindenfelől a népet öszve gyüiti, Ujvárbólis az Tatárokat ki vitette s az bassának megparancsolta, hogy mentől több lovast külgyen mellié, tartván az eő fölsége armadájától, a ki máris az holdultságon vagyon«. 29 ) Az oszmánság hadi készülődéseiről ír Vég Tata vár kapitánya, Szathmáry Imre is, aki június 21-én kelt levelében Batthyánynak jelenti, hogy Juhász István tegnap onnan elment, »hintegeti a városon sokaságát jőni a Tatárságnak«. Juhász ezen értesülését Szathmáry kiegészíti, írván : Való dolog, hogy a Pesti hid eleiben feles számú érkezett (t. i. tatár), dúlnak fosztnak, a hidat edgy darabon el is hanták előttök. TJgy iőve hírem, hogy Vácz felé indulnánok még ma. A Vértes alat mindenüt számos gyalogh embereket parancsolnak a pákozdi tó mellett kutakat ásotni. Ma Komáromban sokat lövének. 30 ) Iyátnivaló ebből, hogy az ellenség egyelőre szigorúan titokban tudta tartani támadásának célját. Senki sem tudta, hogy az oszmán merre fog megindulni. Bécsben is Győr vagy Komárom ostromát várták, de ez is csak sejtés volt. Szathmáry ugyancsak június 21-én Vég Tata várából
