Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig

PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 101 közül Ebenhöch ügyész csatlakozott. Az elégületlenek megfogalmazták követeléseiket és március 7-én a választópolgárok testülete nevében a tanács elé terjesztették. Részletesen felsorolták, hogy milyen korábbi intézkedések hatályon kívül való helyezését kívánják és felszólították a tanácsot, hogy mielőbb hajtsa végre kívánságaikat. 394 ) A tanács Hülff vezetése alatt március 12-én tárgyalta a polgárok beadványát. Elvileg nem zárkózott el kívánságaik teljesítése elől, válaszában azonban utalt rá, hogy a közvetlen intézkedések megtétele előtt be kell várni az illetékes felettes hatóságok vonatkozó rendelkezéseit. A tanács óvatossága mindenkép indokolt volt, mert a polgárok kép­viselete részéről többek között az a kívánság is elhangzott, hogy a tanács valamennyi tagja mondjon le és vesse magát új választás alá, mert tiszt­ségeiknek megszerzése nem történt jogszerűen. 395 ) A beadvány tanúságot tett arról is, hogy a tanács és a polgárok hosszú ideje tartó ellentétét Józsefnek nem sikerült megszüntetnie, bár az 1785. évi tisztújítás alkalmával Irányi éppen ezzel indokolta új tanács megválasztásának a szükségességét. Az ellentét, sajnos, sokkal mélyebben gyökeredzett, semmint hogy azt a legkiválóbb tisztviselők útján is meg lehetett volna szüntetni. Ezúttal világosan kitűnt, hogy hatalmi kérdések képezték a nyugtalanságok okát. A választópolgárok ugyanis kijelentették említett beadványukban, hogy a tanács már régóta visszaél a polgárok rovására a város kiváltságaival, és a kiváltságlevél biztosította jogokból alig maradt valami III. Károly óta a polgárok kezén. 396 ) Ez a kijelentés előre jelezte, hogy újra súlyos nyugtalanságokkal kell számolni a város életében. Hülff a számára oly nagy mértékben megváltozott helyzetben is megőrizte nyugalmát és folytatta megszokott tevékenységét. Most azoknak a rendeleteknek a végrehajtása kötötte le idejét, amelyek az általa meg­valósított rendeletek eredményeit változtatták meg. A tanácshoz is meg­érkezett József január 28-án kelt rendelete, melyben reformintézkedéseit visszavonta. További rendeletek intézkedtek a tisztújításról és az ország­gyűlés megtartásáról. A rendeletek végrehajtása szabályszerűen meg­történt, és látszat szerint békességgel lehetett visszatérni a korábbi rendhez. 397 ) Egy véletlen esemény nyújtott rá alkalmat, hogy az elégületlenek erőszakhoz nyúlhattak és Hülfföt megfoszthatták bírói tisztétől. 1790 március 26-án, mintegy két héttel azelőtt, hogy a város rendeletet kapott országgyűlési szállások nyújtására, Schilson kamarai adminisztrátor Hülff és mások előtt megemlítette egy utcai beszélgetés során azt az értesülését, hogy az országgyűlés Budán lesz, és Pestnek is kell országgyűlési szállásokat adnia. Hülff a beszélgetés során azt mondta, hogy amennyiben az ország­gyűlés Budán lesz, a pestiek nem adnak szállásokat. Schilson ezt a kijelentést hivatalos megnyilatkozásként fogta fel és ebben az értelemben tájékoz­tatta az illetékeseket. 398 ) Mikor április 10-én a város megkapta a felhívást országgyűlési szállások nyújtására, a tanács Hülff vezetésével azonnal intézkedett a szállások összeírása ügyében. Egyesek Hülff ellenségei közül időközben megtudták, hogy Schilson milyen jelentést tett az illetékeseknek az ország-

Next

/
Thumbnails
Contents