Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
102 KOVÁCS IvAJOS gyűlési szállások üg}^ében. Ezek, akik sorába több tanácsnok is tartozott, összebeszéltek és április 21-én a tanácsülésen szóvátették a kérdést. Erre az ülésre a választópolgárok is felvonultak. Elsőnek Boráros János tanácsnok emelkedett szólásra és azt fejtegette, hogy súlyos jogkövetkezmények háramolhatnak a városra a bíró március 26-án elhangzott kijelentése következtében. Az ülésről többekkel együtt Hülff is elment Schilsonhoz, aki megerősítette, hogy a kijelentés elhangzott. Az ülés további folyamán Hülff hiába mentegetődzött azzal, hogy kijelentése csak tréfálkozás volt. Mentegetődzését nem fogadták el, mire eltávozott az ülésről. Távozása után felemelkedett helyéről Ebenhöch főügyész és írásba foglalt nyilatkozatot olvasott fel, vádat emelve benne Hülff ellen. Vádja szerint a bíró megfeledkezve a városnak tartozó hűségről, nem átallotta a város és az adózó polgárok kárára megfontolt gonoszságból és ártó szándékkal gyalázkodó kijelentését megtenni. Ügyészi hatáskörénél fogva kérte, hogy Hülff öt, aki megsértette a tanács jogkörét és a város iránt tartozó hűséget, függesszék fel, vegyék el tőle a város pecsétjét és a nála lévő iratokat. Javasolta, hogy a közeljövőben esedékes tisztújításig a bírói széket foglalja el Kregár polgármester, a polgármesterit pedig Heusel tanácsnok. Fönntartva a fiscalis actio jogát, kérte még, hogy foglalják a történteket jegyzőkönyvbe, a főlovászmesternél pedig tisztázzák a várost és a hozzáintézendő irathoz csatolják a folyamatban lévő tanácsülés j egy zőkönyvét. Kregár polgármester megdöbbent a hallottak felett. Rögtönzöttnek ítélte az eljárást és aggodalmának adott kifejezést a várható következményeket illetőleg. Szavait sem a tanács, sem a választópolgárok nem méltatták figyelemre. Krausz Fülöp szószóló Hülff székét is eltávolította helyéről, mint később mondták, hogy a belőle áramló métely ne fertőzze meg az utódot. Utána felhívta Kregárt, hogy foglalja el a bírót megillető főhelyet. Hülff lakására küldöttséget menesztettek azzal a felhívással, hogy adja ki a város pecsétjét és a nála levő hivatalos iratokat. Hülff a küldöttség előtt méltatlankodva kijelentette, hogy nem érdemelte meg, amit rajta elkövettek és fájdalommal veszi tudomásul a történteket, azonban engedett a felszólításnak és átadta, amit kértek tőle. A küldöttség visszaérkezése után figyelmeztették az ajtónállót, hogy Hülffnek többé ne engedelmeskedjék, hanem csak Kregárnak és Heuselnek. Elhatározták azt is, hogy az országgyűlési szállások ügyében kimentik a várost a főlovászmesternél, a kancelláriánál és a helytartótanácsnál, azután bezárták az ülést. 399 ) Hülff, akit a történtek nagyon felháborítottak, haladéktalanul panasszal fordult a helytartótanácshoz a rajta esett sérelem miatt, egyúttal kérte, hogy helyezzék vissza a tőle erőszakosan elvett bírói tisztségbe. 400 ) A helytartótanács teljes mértékben magáévá tette panaszát és a városhoz intézett leiratában kemény szavakban fejezte ki rosszalását a történtek felett. Emlékeztette a várost Mária Terézia 1778 december 18-án kelt rendeletére, mely megtiltotta, hogy a tanács saját hatáskörében felfüggesszen tisztviselőket. Kiemelte, hogy a személyes biztonságot veszélyezteti, ha bárkit is kellő meghallgatás nélkül elmarasztalnak. Utasította egyúttal a helytartótanács Szily József pestmegyei alispánt, akit már
