Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
100 KOVÁCS I/AJOS eredő károk következményeinek kiheverése után anyagi helyzete fokozatosan j avult. 390 ) Mindaddig, míg hatalmas pártfogója a trónon ült, nem fenyegette veszedelem. Mikor azonban a szerencsétlen török háború következtében napról-napra romlott az általános helyzet, a József rendszerét szolgáló vezetők is nehéz feladat elé kerültek. A közellátási viszonyok lényegesen megromlottak. A pesti tanács részben felsőbb utasításra, részben a maga hatáskörében igyekezett a bajokon segíteni, az intézkedések azonban nem érték el a kívánt hatást. A mellett a városi adózókat terhelő katonai kiadások is nőttön-nőttek, mert átvonuló katonákról kellett gondoskodni, törökországi menekülteket kellett támogatni és egyéb előre nem látott háborús terheket kellett viselni. Érthető, hogy az emberek elégedetlenkedtek, az általános elégedetlenséget pedig igyekeztek többen is felhasználni a maguk céljaira. 391 ) József intézkedéseinek már kezdettől fogva ellenségei voltak azok a belvárosi polgárok, akik a város adottságából folyó helyzetnek kizárólagos hasznát látták. Azoknak az embereknek az utódai voltak ezek, akik nem egészen fél évszázaddal azelőtt szerették volna a külváros fejlődését megállítani és mindig féltékenyen őrködtek azon, hogy a polgári jogok és jövedelmek élvezete a kezükön maradjon. Mikor nyilvánosságra került az uralkodónak az a terve, hogy rendészeti és városrendezési szempontokból a vásárokat az általa alapított új városrészbe helyezi, a választópolgárok testülete minden követ megmozgatott, hogy a terv ne valósuljon meg. A testület tagjai ugyanis féltették azokat a jövedelmeket, melyeket a vásárosok és a vásárokat látogatók révén eddig kizárólag a belvárosi polgárok élveztek. A vásárok áthelyezése miatt támadt elégedetlenség állandóan tovább élt, az általános politikai események hatása alatt pedig a választópolgárok bátorsága annyira megnőtt, hogy Schilson báró kamarai adminisztrátor, aki a vásárrendezés, a városszépítés és az új városrész építésének a kérdéseit intézte, kénytelen volt 1790 januárjában több választópolgárt feljelenteni izgága magaviselete miatt. 392 ) Mielőtt ebben az ügyben döntés történt volna, József visszavonta reformjait és nem sokkal utóbb meghalt. József halála után a nemzeti visszahatás elemi erővel robbant ki országszerte. Számos helyen elűzték az általa kinevezett tisztviselőket, megsemmisítették az uralma alatt létrejött iratokat, felméréseket és még a nyomát is el akarták törölni újításainak. Pest városával a József elleni forradalmi hangulat a megyeházán keresztül éreztette legjobban a hatását. Pest vármegye 1790 március 2-án gyűlést tartott, melyen kihirdették az elhunyt uralkodónak azt a rendeletét, mellyel reformjait visszavonta. Ezen a nemzeti visszahatást tükröző gyűlésen a pesti polgárok közül is többen megjelentek és nagy mértékben hatása alá kerültek az ott hallottaknak. 393 ) Hamarosan a város egész lakossága a nemzeti felbuzdulás hatása alá került. Kávéházakban, magánlakásokban tárgyalták az eseményeket, az elégületlenek fejei pedig hozzáláttak, hogy Pest város életéből is kiirtsanak mindent, ami II. József uralkodására emlékeztet. A mozgalom vezetői elsősorban a választópolgárságnak a Schilson által nemrégen feljelentett tagjai voltak, akikhez a városi tisztviselők
