Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 93 A közügyek iránt József trónörökös 1777. évi pesti látogatása után kezdett érdeklődni. Maga a látogatás is jelentős esemény volt Hülff életében, mert alkalmat nyújtott arra, hogy a leendő uralkodóval megismerkedjék. 1777-ben József személyesen résztvett a város külterületén tartott katonai táborozáson. A trónörökös szállásául a katonaság képviselői Hülff egyik házát szemelték ki, mert az közel feküdt a táborozás helyéhez. Ezt a házat a tanács a város költségén rendbehozatta. József több napon át volt Hülff vendége és távozásakor kétszáz aranyat nyújtott át házigazdájának. A trónörökös látogatása után sorozatosan követték egymást olyan események, amelyek felkeltették az addig önmagának élő szolgálatonkívüli őrnagy érdeklődését közérdekű kérdések iránt. József elutazását követőleg Hülff összeállította a trónörökös látogatásával kapcsolatos költségeit és Petz tanácsnok útján arra kérte a tanácsot, hogy azokat térítse meg. A tanács tagjai közül Perghold lyukács, aki általánosan ismert volt arról, hogy a tanáccsal nem értett egyet, ellenezte Hülff kérésének teljesítését. Véleménye az volt, hogy a József által adott kétszáz arany ajándék bő kárpótlás volt a felmerült kiadásokért és kellemetlen következményekkel járna a tanácsra, kellemetlenséget okozna Hülff nek is, ha kitudódnék, hogy ilyen célra fordítottak városi pénzt. Perghold heves ellenkezése miatt a tanács nem merte teljesíteni Hülff kérését. Perghold kifogásolta azt is, hogy Hülff házának rendbehozatalára közpénzt fordítottak, és úgy állította be az ügyet, hogy a rendbehozás költségeit közvetlenül Hülff kezeihez fizették ki. Egyéb gyanúsítások is elhangzottak ajkáról, sőt kifogásait, melyeket a volt tiszt ellen felhozott, írásba foglalta és eljuttatta a katonai hatósághoz. Hülff mindezt becsületsértésnek tekintette és bepanaszolta Pergholdot a tanács előtt. A tanács elismerte Hülff igazát, Pergholdot azonban nem büntette meg, csak megbélyegezte eljárását. A peres felek nem békültek ki, és a kellemetlenségek miatt, amelyeket a viszály során egymásnak okoztak, állandóvá vált ellenséges viszonyuk. 355 ) Kevéssel utóbb egy másik pere keletkezett Hülffnek. Ez az újabb per okozta, hogy Hülff az egész tanáccsal rossz viszonyba került. Az ügy előzménye az volt, hogy katonákat szállásoltak a Két Nyúlhoz címzett fogadójába, mely akkor a már említett bérlő kezén volt. A katonaság kívánságára átalakításokat hajtottak végre a kevéssel azelőtt kijavított épületen, melyek Hülff véleménye szerint csökkentették ingatlana értékét. A beszállásolt katonák is okoztak károkat, azonfelül a beszállásolás költségeinek fedezése érdekében a hadiadót pótlékokkal emelve vetették ki a lakosságra. Hülff ezekre a terhekre való hivatkozással részesülni akart a beszállásolás címén megállapított megtérítésben, a tanács azonban elutasította kérését és teljes egészében bérlőjének juttatta a megtérítést. 356 ) Hülff ezekután engedményeket kért a tanácstól a rá kivetett terhekből. A tanács nem volt hajlandó engedményt tenni és a katonaság által okozott károk megtérítését is szokatlan kívánságnak nyilvánította. Arra hivatkozott, hogy sokan szenvednek károkat a beszállásolások következtében, de Hülfföt kivéve még nem kérte senki azok megtérítését. Hülff erre megtagadta az adó fizetését. Éppen a Hülffre haragvó Perghold
