Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
92 KOVÁCS I.AJOS nevezett dragonyosezredhez került. 340 ) Már fiatal korában felébredt benne a közhivatali pálya iránt érzett vágyódás. 1754 december 5-én, mikor őrmester volt, arra kérte a pesti tanácsot, hogy fogadja a város szolgálatába Írnokként. A tanács elutasította kérését. Határozatát azzal indokolta, hogy Írnoki állás nincs üresedésben, egyébként is folyamodó fizetést kap ezredétől, azonkívül lehetősége van további előlépésekre. Azt tanácsolták, ne dobja el szerencséjét. 341 ) A katonai ranglétrán valóban kedvezően haladt előre. 1758-ban ezredsegédtiszt volt, 1770-ben főhadnagy, 1773-ban pedig százados. 342 ) Szolgálatát felettesei teljes megelégedésére látta el békében és háborúban egyaránt. Mégis 1773-ban kivált a katonaság kötelékéből. Kibocsátását seborvosi bizonyítvány alapján eszközölte ki, melynek tanúsága szerint köszvényben, aranyérben és ebből eredő derékfájásban szenvedett. Tekintettel kifogástalan szolgálatára, engedélyt nyert, hogy a polgári életben őrnagyi címet viselhessen. 343 ) Kilépése után rövidesen megnősült. Feleségül Schallhardt Éva Rózát, az év elején elhunyt Conty I4pót Antal pesti kőfaragómesternek, a belvárosi templom egykori gondnokának özvegyét vette el. 344 ) A házastársak között teljes egyetértés uralkodott, Hülff pedig atyailag gondját viselte neje első házasságából származó három leányának. 345 ) A házastársak megosztották egymással vagyonukat, mely Hülff részéről pénzből, felesége részéről pedig az elhunyt férjtől örökölt házakból és földekből állott. 346 ) Életüket előkelően és Hülff katonatiszti címéhez illően élték. Előkelő életük külső jele volt, hogy hintót tartottak. 347 ) Hülfföt csak a közös vagyon kezelésével járó gondok terhelték, továbbá neje első férje adósságainak törlesztése, egyébként bőven volt ideje szórakozásra. 1774 január 14-én a házassága révén szerzett ingatlanok alapján elnyerte a polgárjogot. 34 ») Csakhamar bajok, nehézségek látogatták meg a jómódú házaspárt. 1775-ben a február 15 és 17-e között lezajlott nagy árvíz erősen megrongálta a »Két Nyúl«-ról nevezett házukat, 1776-ban pedig egy másik házukat villám gyújtotta fel. 349 ) Ezek az elemi csapások megnehezítették adósságaik törlesztését, mert elsősorban a helyreállítás költségeit kellett előteremteniök. Nyilván ezért kérte Hülff a tanácstól, hogy egyik szántójukat házhelyekké felosztva eladhassák. 350 ) Az újjáépítés után bérbeadta a házukban lévő »Két Nyúl« fogadót, minthogy azonban a bérlő cserben hagyta és meg is károsította, más úton jövedelmeztette házát. 351 ) Szerződést kötött a Gyulay-gyalogezred parancsnokságával, melynek értelmében katonai nevelőintézet céljára bérbe adta házát, azonkívül állandó tiszti szállást tartott fenn nevezett házában. Később a bérleti díjak fizetését a városra hárították. 352 ) Hülff letelepedése után néhány évig nem adta jelét annak, hogy a közügyek iránti érdeklődés élne lelkében. A tanáccsal ismételten érintkezett hivatalos ügyekben, érintkezésük során pedig egészen 1779-ig nem találkozunk semmi zavaró körülménnyel. Még támogatásban is részesült, mert a termelési költségek ellenében építőkövet adott neki a tanács kárt szenvedett házai rendbehozására. 353 ) A tanács egyes tagjaival társadalmi úton is érintkezett. 354 )
